Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Hossó Attila: Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Nyílásonként 22 darab EHGT-90 A jelű előregyártott vasbeton gerendák egymás mellé helyezésével alkotják a felszerkezetet. A tartók együttdolgozását 25-36 cm vastag monolit vasbetonlemez biztosítja. A kocsipályán 1 cm szigetelés, 4 cm védőbeton, 4 cm K-20jelű kötőréteg és 4 cm vastag AB-20 jelű aszfaltburkolat készült. A csapadékvíz elvezetését a híd hossz- és kétoldalt keresztirányú lejtése, valamint a hídfők mögött épített surrantok teszik lehetővé. A kiemelt gyalogjárón függőleges lécosztású idomacél hídkorlátot helyeztek el. A töltés lezárását és a rejtett hídfő előtti földrézsűt terméskő burkolat látja el. A hídfő mögött a fejgerendához csatlakoztatva kiegyenlítőlemez készült. * 33. sz. Füzesabony-Debrecen II. r. főút 71+879 km szelvényében lévő műemléki védettségi kilenclyukú Hortobágy-folyó híd Építés éve: 1827-1831 Nyíláshosszak: 9x8,53 m = 76,77 m Hídszerkezet hossza: 93,60 m Híd hossza: 165,03 m a feljárókkal együtt Kocsipálya szélessége: 5,80 m, korlátok között: 6,85 m, teljes szélesség 8,00 m. Tervező: Povolini Ferenc geométer és építőmester Kivitelező: Litsmann József kőművesmester Forgalomba helyezés: 1831 A kőhíd helyén már 1346-ban egy faszerkezetű híd állott, mely a híres mátai pusztán, - a nagy hortobágyi puszta közepén - a Pesten és Győrön át Bécsbe vezető országúton állott. Katonai térképeken az országút, mint Leischhacker-Strasse néven szerepelt. 1699. június 9-én kelt jegyzőkönyv alapján hídvámszedést rendeltek el a hídon. A fahíd karbantartása Debrecen tanácsának sok gondot és költséget okozott, ezért 1824-ben elhatározta, hogy a faszerkezetű híd helyén kőhidat építtet. A híd építésére versenytárgyalást tartottak, mely szerint a következő ajánlatok érkeztek be: 84