Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

dr. Tóth Ernő: A hídépítés anyagai és technológiái szerinti áttekintés

A HÍDÉPÍTÉS ANYAGAI ÉS TECHNOLÓGIÁI SZERINTI ÁTTEKINTÉS cellás, monolit vasbeton híd épült (16,3 -f- 3x 19,5 + 16,3 m). Az akkori tervezési gyakorlatnak megfelelően a vasúti vágányok feletti rész utófeszített. 1969-73-ban épült meg Debrecenben, a korróziós károk miatt kritikus állapotúvá vált régi homokkerti felüljáró helyett, a több tekintetben különleges műtárgy [30, 31]. A felüljáró négy önálló egységből áll. A vágányok felett háromnyílású, többtámaszú utófeszített részhez Mikepércs felől egy, a belváros felőli oldalon pedig három ágat magába foglaló szerkezet csatlakozik. A belváros felőli egyenes ágon még egy, út feletti felüljáró épült. A háromágú szerkezetet nem volt célszerű feszített kivitelben kialakítani. A teljes felszerkezet egycellás szekrénytartó, az egyik oldalon gyalogjárdával, a másik oldalon kiemelt szegéllyel. A vágányok feletti, háromnyílású, folytatólagos, közbenső támasznál ferdén megtámasztott, feszítettbeton szekrénytartó az első ilyen hazai hídszerkezet. Az elmúlt 23 évben elkészült a híd felújítása és időszerűvé vált a híd kapacitásbővítése, a már eredetileg előirányzott II. építési ütem megvalósítása. Az előre gyártott hídgerendák újabb nemzedékének (EHGE) felhasználásával épült Tiszacsege és Balmazújváros között a Hortobágy- főcsatorna fölött egy 13,0 m nyílású híd. Az EHGE előregyártott hídgerenda korszerűsített változatával (EHGT) épült 1978-80-ban Debrecenben a 10 nyílású 48. sz. úti felüljáró. Az egyes nyílások 24,3-26,7 m közöttiek, a híd teljes hossza 259 m. A korai vasút feletti műtárgyakhoz (régi homokkerti, illetve fancsikai) képestjói érzékelhető a későbbi fejlesztést is lehetővé tevő, nagy hosszúságú hidak tervezési gyakorlata. Hazánkban első ízben (1988-90) szakaszos előretolásos technológiával épült meg új alépítményen - az elbontott alsópályás acél ívhíd helyén - a 42. sz. főút Berettyóújfalut elkerülő szakaszán a 115 m hosszú, új Berettyó-híd. A 0,5+ 11,0+0,5 m szélességű, szekrénykeresztmetszetű, utófeszített hídszerkezet 12 szakaszban készült el. E munka különlegessége az újszerű technológia üzemszerű kipróbálása volt. Fontos részletkérdés, hogy a hazai gyártású Akvabit szigetelőlemez modifikált bitumenes változatát helyezték a támaszok fölé, a szigetelés épségének ellenőrzésére pedig szigetelésvizsgáló berendezés készült. IRODALOM [ 11 Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház. Bihari Múzeum Évkönyve (BMÉ) 1982. [2] Módy György: Zsákaés környéke a XVIII. században. BMÉ. 1986. [3] Lósy-Schmidt Ede: A hortobágyi kőhíd építése. Debrecen 1926. [41 Sápi Lajos: A debreceni nagyhíd. Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-59., Debrecen 1960. [5] Simonyi Alfonz: Közutak Hajdú-Bihar megyében. Nyíregyházi KIG, 1980. [6] 1848-as útnyilvántartás (Országos Levéltár, D257 Abszolútizmuskori Levéltár). 17] A Körösök és a Berettyó hidjai. Gyulai Magyar kir. Folyammérnöki Hivatal, Reprint 1994. [8] Közmunka és Közlekedési M. kir. Minisztérium 3385. számú szabványai (Kiskőrösi Archív adattár). [9] dr. Gáli Imre: Régi magyar hidak. Műszaki Könyvkiadó, 1970. [10] Lósy-Schmidt Ede: A hortobágyi kőhíd. 1827-33., Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1926. 56. sz. [11] Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások, kézirat. [12] Hídkimutatás Hajdúvármegye th. közútjain lévő m nél nagyobb nyílású hidakról, 1937. okt. (Kiskőrösi Archív Adattár). [13] Darvas Endre-Balázs János: A Berettyószentmártoni közúti Berettyó-híd tervezése és építése. Mélyépítéstudományi Szemle 1989. 11-12. sz. [14] Bakonszeg története és néprajza (szerk. Újváry Zoltán), Bakonszeg, 1990. [15] dr. Mihailich Győző: Konzolos vasbetonhidak építése Magyarországon, (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleménye Heti Értesítője) 1910. 31. [16] dr. Haviár Győző: Bihar megyei hídépítések Technika 1943.4. 61