Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)
dr. Tóth Ernő: A hídépítés anyagai és technológiái szerinti áttekintés
A HÍDÉPÍTÉS ANYAGAI ÉS TECHNOLÓGIÁI SZERINTI ÁTTEKINTÉS A kisebb hidak között több nyitott kerethíd volt, pl. a miskolc-debreceni út 8. sz. Bihar-csatorna hídja. Jellegzetes a szabványtervek szerint épült vasbeton lemezhíd (füzesabony-nyírábrányi út 60,9 km), érdekes a merevbetétes lemezhíd (pl. budapest-püspökladányi-kolozsvári út 205 km) és az előre gyártott lemezsávos híd (hajdúszoboszlóudvari út 6,5 km) (Hídlapok). 1942-ben épült Berettyóújfalu elkerülő szakaszán a 70,0 m támaszközű, alsópályás, vonóvasas, vasbeton ívhíd Mistéth Endre tervei szerint. Építése idején ez volt hazánkban a legnagyobb nyílású vasbeton ívhíd, és holtversenyben ma is az lenne, ezért különösen kár, hogy 1944-ben ez is áldozatává vált az esztelen hídrombolásnak [16]. A Berettyó-híddal egy időben épült az elkerülő szakaszon a 33°-os ferdeségű kéttámaszú, konzolos lemezhíd, a vasút felett. Háborús károkról, helyreállításokról azért kell megemlékezni, mert különleges feladatot jelentett a tönkrement műtárgyak nehéz körülmények közötti újjáépítése, s a hídállományban még ma is állnak 1945 után helyreállított hidak. A debreceni csatáról részletes tanulmány készült, meglepő módon azonban az 1944. október 7-től folyó küzdelem kapcsán nem esik szó a kornádi, pocsaji, berettyóújfalui, bakonszegi hidak szerepéről, felrobbantásukról [17]. Egy kéziratban megmaradt felmérés szerint a Berettyóújfalui és a Debreceni ÁÉH területén 19 híd vált a háborús pusztítás áldozatává 530 fm hosszban [18]. Néhány jelentős híd megúszta az értelmetlen rombolást, így a hortobágyi kilenclyukú, a debreceni fancsikai felüljáró, a körösszakáli SebesKörös- és a hencidai Berettyó-híd. Az 1949 májusában készített felmérés szerint a felrobbantott hidakból 13-at „véglegesen 1 ', ötöt ideiglenesen már helyreállítottak, s egy híd újjáépítése volt folyamatban [18]. A helyreállítás főbb típusai példákkal illusztrálva. A csak részben károsodott hidakat ideiglenes megoldással állították helyre. Az újirázi Sebes-Körös-híd (1912-13) acélFolytatólagos, többnyílású vasbeton hidak néhány adata Megjegyzése: * egyenes vonalú kiékelés ** 0,6+4,8+0,6 m széles A híd neve Építés éve Nyílások Főtartó Megjegyzés Bakonszeg, Berettyó-híd 1918-09 2X10 + 12,5 2 főtartó 30 cm vtg. 0,6+2,6+0,6 m széles + 25,0 1,6-2,8 m magas* Teherbírás II. rendű Újíráz, Sebes-Körös-híd 1912-13 2X2X15,0 m 4 főtartó* 0,6+4,80+0,6 m széles ártéri nyílások. Teherbírás l. rendű Berettyószentmárton. 1915-16 2x17,4 m 4 főtartó* ártéri nyílások** Berettyó-híd 9 keresztborda Körösszakái, Sebes-Körös-híd 1927-28 19,5+2x24 4 főtartó, 35 cm vastag* Teherbírás I. rendű ** + 19,5 1,45-1,95 m magas 19 keresztborda Kornádi, Sebes-Körös-híd 1928-29 19,25+23,5x2 4 főtartó, 35 cm vastag* Teherbírás I. rendű ** + 19,25 1.25-1,75 magas 14 keresztborda Hencida, Berettyó-híd 1929-30 19.5 + 23.5 + 19,5 4 főtartó, 35 cm vastag* 1.55-2,05 magas 14 keresztborda** Nádudvar Hortobágy1930 9+12+9 4 főtartó, 30 cm vastag* Teherbírás 20t ** fócsatorna-híd 0,85-1,5 m magas Keretláb pillérek Pocsaj, Berettyó-híd 1930-31 19,8 + 23.5 + 19.8 4 főtartó, 30 cm vastag 1,5-2,0 m magas Teherbírás I. rendű 14 keresztborda 56
