Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Átereszek

ÁTERESZEK ismertetni egy 1890-ből származó műleírás alapján [ 1 ]. A hídfők és szárnyfalak a legjobb minőségű vasas téglából legyenek, hidraulikus mészhabarcscsal, ennek keveréke 1 rész cement, 2 rész homok. A téglafalakat portlandcementtel kell hézagolm, miután a habarcsot a hézagokból 2 cm mélyen kikaparták. „A hídlást 10 cm vastag és legfeljebb 20 cm széles jói kiszáradt, egységes, ép-élű tölgyfapallók képezik, melyek a középső szakaszon illesztetnek s ugyanott 15/5 cm méretű pallóval foglaltatnak össze s melyek számára megfelelő kivágás készítendő. A hídlás szélein szegélygerenda helyezendő el, ennek a hídláshoz és a tartóhoz való erősítése... két helyen, két-két csavarra (alátétilemez közvetítésével) terveztetik." [1]. Az első „betoncső-áteresz" említésével ugyancsak 1890-ben találkozunk [2], amikor annak építésére „Wünsch Róbert budapesti cement-technikussal" kötnek szerződést, amely az Egyekről a tiszai révhez vezető úton épül. Az 1892-ben megtartott utófelülvizsgálaton megállapítják, hogy az építmény minősége kitűnő. Úgy tűnik, a betontechnológiát a vállalkozók hamar megismerik, hiszen 1891-ben betonátereszt tervez az Államépítészeti Hivatal Kende Gyula nevű mérnöke, s az építésre Guttman Samu nyíregyházi építési vállalkozó jelentkezik. A betonanyag portlandcement, nagyváradi homok és folyamkavicscsal 1: 2: 5 arányban kevertetik. Ebből a betonból épülnek az alap - talpbeton-, a boltozat és az előfejek egyaránt. Találkozunk azonban egészen vegyes szerkezetekkel is. így betonalapokra épített faragott- és vagdalt kőfalazatot, faáthidalással, vagy téglából falazott alapra épült,helyszínen öntött betoncső 30 cm átmérővel, 6 cm falvastagsággal, 8,0 m hosszban, faragott kő előfejjél. Ám 1895. után egyre általánosabbá válnak a teljesen betonból készülő csőátereszek, s azok is egyre nagyobb belső átmérővel (0,5 - 1,0 m). Wünsch mellett azonban más „cementiparosok" is feltűnnek és pályáznak a csőátereszek építésére. Ilyen „cement-iparos" Sartory Oszkár Miskolcon, Luigi de Pol Pesten és Pollak Samu Kolozsvárott. IRODALOM [1] Hajdú-Bihar m. Levéltár IV B. 905/b. 3. cs. 1890. [2] M.e. 644. sz. ÁÉH. jelentés A nádudvar-kabai törvényhatósági úton 1891-ben épült beton csőáteresz 49