Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Vashidak

•# S^SK**? Vastyibak A

vasgyártás fejlődése meghatározó a vasés acélhidak építésénél. Európában az első vashíd öntöttvasból készült 1779-ben, az angliai Severn-folyón. A magyarországi első öntöttvas híd a Kisgaram fölött épült 1810. és 1813. között. A vas hengerlésének felfedezése után a ruszkabányai kohó tulajdonostársai, Maderspach Károly és Hoffmann testvérek kidolgozzák az öntöttvas csövekből felépítA szenídgoíai vashíd tervének borítólapja hető „vonóláncos vas ívhíd" szerkezetet. Erdélyben több ilyen rendszerű híd épült. Vidékünkön a hídépítésben a vas először hengerelt tartók formájában jelenik meg, főleg az 1880as éveket követően, de különösen a XIX. sz. végefelé. Ezek egyszerű vas gerendahidak a legkülönbözőbb fesztáwal, amelyeknél az ellenfalakon több hengerelt tartót helyeztek el egymással párhuzamosan, s azokat - a vízszintes elmozdulás ellen keresztirányú szög- vagy laposvassal kötötték egymáshoz. Minden egyéb elem - kereszttartók, korlátok és hídlás - fából készült. Megyénkben két korai vashíd érdemel figyelmet: a ma is álló Szentágota híd és az apavári egykori vashíd. A század végén és a XX. sz. első évtizedeiben is épült jónéhány vasfőtartós, fahídlású híd, tégla, kő vagy beton ellenfalak között. Néhány ezek közül: - a 4. sz. bpest-kolozsvári főúton Püspökladánynál a Makkod-csatorna hídja 5,0 m nyílással, épült 1903-ban, - 1971-ben a közúti felüljáró építésekor mederáthelyezés folytán más helyen új vasbetonhíd épült; - a 48. sz. főút 20+246 km szelvényében a Nyírvíz-csatorna hídja, épült 1891-ben 5,0 m nyílással. Átépítették 1959-ben vasbetonhíddá; - a 47. sz. főút 6 + 856 km szelvényében Kondoros-híd. Épült 1891-ben, 2,57 m nyílással, átépítették és bővítették 1966-ban 3,0 m nyílású, vasbeton tartós gerendahíddá; 38