Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Közlekedés a lápok között a XVIII. sz.-ban

KÖZLEKEDÉS A LÁPOK KÖZT A XVIII. SZ.-BAN A vízi világ fontos építményei voltak a vízi malmok, amelyek létesítése, kialakítása nagymértékben okozója volt a mocsárvilág fennmaradásának. Az emberi leleményesség hozza létre e vidéken a duzzasztógátakat és csatornákat, amelyek a malmokhoz a vízi erőt biztosították. De ezek az árkok és gátak okozták többek közt ezeknek az egyébként is roppant kis esésű folyómedreknek az eltorzulását, helyenként kiszáradását, másutt kiöntését. IRODALOM [1] Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt (Bpest, 1940.) Térképi mell. [2] Hunfalvi Jáno:A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (Bpest, 1864.

1—III. köt. II. köt. 386. o.) [3] Csávás István: A Nagysárrét monográfiája (Db. 1941. Db. Túza I. Tudományegyetem Néprajzi Int. Közi. 7. o.) [41 Szűcs SándonBíharnagybajom régi vízrajza (Debreceni Szemle, 1934. év. 10. sz. 3-4. o.) [5] Szűcs Sándor: í, m. 9.o. [6] Dankó Imre: A Berettyó-völgy középkori települései (Hajdú-Bihar m. Levéltár Évkönyve VI. k. 1979. évf. 17.0.) [7] Szűcs Sándor: Régi magyar vízivilág (Bpest, 1977. 20. o.) [8] Szűcs Sándor: i. m. 30. o. [9] Ecsedi István: A Hortobágy-puszta élete (Db. 1914. 5.o.) [10] Hajdú-Bihar m. Levéltár IV A. 1/b.jelz. II. fasc, 56/ 1783. sz. [11] Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa (Bp., 1941. Bolyai Könyvek 1. és 65. o.) Kornádi és környéke 22