Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Hossó Attila: Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Tervező, felszerkezetnél: Nagy Károly oki. mérnök, Budapest Próbaterhelés: 1929. július 10. Forgalombahelyezés: 1929. szeptember 14. A négynyílású, felsőpályás, öttámaszú híd, négy Csapadékvíz elvezetését a kocsipálya kétoldali főbordás vasbetonszerkezettel hidalta át a folyót. lejtése és a beépített 16 darab víznyelő tetté lehetővé. Alépítmény: A hídfők és közbenső pillérek cölöpalapozással készültek. Hídfőként négysorban 30 darab 25-30 cm körátmérőjű facölöpöket vertek le. A cölöpcsoportokat felül, szádpallók között készített 3,20 x 2,80 x 6,72 méteres betontest fogta össze. A felmenő tömör betonfalazatot 2,80 - 1,70 x 5,20 x 6,32 - 5,80 méter méretű, térdfal alakította ki. A hídfő felmenőfal felső 3,00 méterét vasszerelték. A hídfő hátfalához párhuzamos függő szárnyfal csatlakozott. A közbenső pilléreknél három sorban 23 darab 25-30 cm körátmérőjű facölöpöket alkalmaztak. Cölöpcsoportokat szádpallók között 2,47 x 3,00 x 8,18 méteres betontest fogta össze. A felmenő vasbeton falazat, 2,17- 1,50 x 6,70 x 7,88 - 7,28 méter méretű volt. A hídfőkre és pillérekre a felszerkezet csúszólemezekre támaszkodott fel. Felszerkezet: A felszerkezet négy főbordás vasbetonlemezes szerkezet volt. A szerkezet magassága a hídfőknél 1,65 méter, pillérek fölött 1,75 méter, nyílásközépen 1,25 méter volt. A főbordák vastagsága 35 cm és kiékelésszerűen kapcsolódott a pályalemezhez és a közbenső bordákhoz. A két szélső nyílásban három, a két középső nyílásban négy keresztirányú bordákkal rendelkezett. A pályalemezen 1 cm aszfaltszigetelés, 4 cm. védőbeton és 10 cm. homokágyba fektetett kiskockakő burkolat készült. A hídvégeken a szárnyfalon és a pillérek fölött vasbeton bábukat, a bábuk között pedig Meininger-rendszerű vízszintes és függőleges tagozású idomacél hídkorlátot helyeztek el. int rrtr A híd két ellentétes oldalán egy-egy szolgálati betonlépcsőt építettek. Földfeltöltést a hídfő két oldalán, cement lapburkolatú földkúp zárta le. 1944-ben a hidat a visszavonuló német alakulatok oly módon robbantották fel, hogy a felszerkezet teljesen, a középső pillér pedig az alaptest szintjéig elpusztult. A másik két pilléren csak felszíni rongálódások keletkeztek. A hídfők közül a Zsadány felőlin mélyebb repedések, míg a Komádi felőli hídfőn aránylag kisebb rongálódások mutatkoztak. 109