Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

nált anyagokért 117 frt 82 kr. marad költségtöbblet 810 frt 06 kr. a 117 frt 82 kr. levonásával marad vállalkozóknak 25,104 „ 13 „ s így a csécsényi híd költsége (2228 frt 69 kr. betudása nélkül) 56,613 „ 68 „ Árpási híd A 11 nyílással, mindegyik nyílás 11.80 m. fesztávolsággal épített függműves híd tervét a földmívelésügyi miniszter úr 1889. évi szeptember 19-én kelt 45235/V/14. sz. rendelettel, a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg jóváhagyta s elrendelte, hogy a híd fenntartására nézve az érdekeltekkel egyesség köttessék. — Az egyességi jegyzőkönyv 1889. évi november 27-én és deczember 6-án felvétetvén, a földmívelésügyi miniszter úrnak 1890. évi szeptember 25-én kelt 53229. sz. a. leirata szerint az egyesség ellen elvi észrevétele nem volt. Ezen egyesség szerint König Kálmán földbirtokos által élvezett vámjognak átvétele mellett tartozik a Rábaszabályozó Társulat a szóban forgó hidat felépíteni. Ezen előzmények után a híd fenntartása is a társulatot terhelvén, e híd kiépítése keményfából határoztatok, melyre vonatkozó vállalati ajánlatra kormánybiztos úr 1890. június 2-án kelt 273. sz. alatt 28,479 frt 54 krral számszerűsített költséget elfogadta. A munka-átadási jegyzőkönyv június 5-én felvétetvén, e jegyzőkönyv a volt közmunka- és közlekedési miniszter úr által 1887. deczember 28-án kelt 52663. sz. a. a szerződés és részletes feltételek épségben tartása mellett jóváhagyatott. A híd építése 1890. május 8-án megkezdetett s 1890. évi deczember 31-én befejeztetett s felülvizsgálata a földmívelésügyi miniszter úrnak 1891. május 27-én kelt 25010. sz. a. elrendeltetett. A felülvizsgálat 1891. augusztus 5-én megejtetvén, az erről 1891. decz. hó 10-én és következő napjain felvett felülvizsgálati jegyzőkönyv szerint a felhasznált vasanyag a feltételeknek megfelel, jó minőségű, ellenben 2 övgerenda repedezettségénél fogva kifogásoltatott, melyek azonban a kereskedelemügyi miniszternek 34061/V. 91. számával kiküldött vegyes bizottság által is hiányosnak talált gerendák a vállalat által jó egészséges minőségű gerendákkal kicseréltettek. A hídproba kedvező eredménnyel is megejtetvén, a bizottság ezen hidat felülvizsgáltnak kijelentette. A leszámolás szerint 505 frt 94 kr.-nyi indokolt többmunka betudásával az árpási híd 28,985 frt 48 krba került, mely összeg 1893. január 9-én megejtett s a nagyméltóságú földmívelésügyi miniszter úrnak 1893. évi május 27-én kelt 5762. sz. a. jóváhagyott utófelülvizsgálat megejtése után a visszatartott 5% biztosítékkal együtt vállalkozóknak egészben kifizettetett. Ezenfelül a feljárók, a mint azoknak kavicsolása a társulat által mintegy 300 frtnyi összeggel, valamint a hídszerkezetnek bekátrányozása is régebben eszközöltetett. Hagy víz alkalmával tapasztaltatott, hogy az egyszerű jégtörők a megváltozott víz sodrával hegyes szegletet képező állásuknál fogva itt sem nyújtanak elég biztonságot, mivégből ezek megerősítésére két terv készíttetett, az egyik 4260 frt 96 krral, a másik 6536 frt 73 krral. A nagyméltóságú földmívelésügyi miniszter úr 7743/893. sz. a. intézményével azon tervet találta kivitelre alkalmasnak, mely szerint a czölöppárak egymáshoz ferde irányban állíttatnak, ezen terv 4121 frt 74 krral lett előirányozva, a tervezet kivitelére Neuschlosz és Freund társvállalkozók 4268 frt 55 kr.-nyi ajánlatot adtak be, melyet azonban a társulat 4168 frt 55 krra apasztván, az összeg engedélyezése kéretett. Kormánybiztos úr 142., illetve 206. sz. rendeletével Neuschlosz és Freund társvállalkozókkal 1893. május 28-án kötött egyességet és átadási jegyzőkönyvet jóváhagyta, ennek következtében a munka átadatott azon kikötéssel, hogy a jégtörők még az év augusztus l-ig felépíttessenek. Vállalkozók a régi jégtörők leszrelését 1893. április 8-án s a régi czölöpök kihúzását április 11-én kezdették meg. Ezen kihúzás azonban több rendbeli kísérlet után sikertelennek bizonyult, minek következtében vállalkozók kérelmére megengedtetett, hogy a régi czölöpök elvágattassanak s ezek helyébe új czölöpök alkalmaztassanak, mi 170 frt 23 kr. többköltséget idézett elő. — Kormánybiztos úr 270/893. számával a többköltséget engedélyezvén, vállalkozók a munka végrehajtását megfelelő intézkedésekkel eszközölvén, daczára ennek a megállapított határnapot be nem tartották, mi által a 8. és 9. sz. jégtörőknél egyes alkatrészek felerősítését határidőn túli időben voltak kénytelenek eszközölni, mely munkálatok végrehajtása 12 napi határidő mulasztást okozott. E munka késedelem végett — minthogy azt beállott nagy vizek is okozták — nem rovatott vállalkozóra pénzbírság. E munkálat a nagyméltóságú földmívelésügyi miniszter úrnak 58011/893. sz. rendeletére 1893. évi deczember hó 18-án s következő napjain felülvizsgáltatván, ezen felülvizsgálati jegyzőkönyv szerint konstatáltatok, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező 6., 7., 8. és 9. sz. jégtörők terv szerint lettek vállalat által, a méretek betartása mellett s a fakötés szabályainak szem előtt tartásával végrehajtva, s az egyes alkatrészek anyaga s azok kidolgozása is a feltételek követelményének megfelelők, minek következtében a négy jégtörőt felülvizsgáltnak nyilvánította s a leszámolást következőképen ejtette meg: Vállalkozókkal kötött egyesség szerint vállalati összeg 4168 frt 55 kr., ehhez kormánybiztos úr 270/893. sz. rendeletével új czőlöpökre engedélyezett 170 frt 23 krt számítva lesz, engedélyezett összeg 4338 frt 78 kr. Vállalkozók leszámolása szerint általuk érdembe hozatott 4182 frt 78 kr., mutatkozik 156 frt 32 kr.-nyi megtakarítás, de a társulat pénztára által két részlet kifizettetett összesen 3966 frt 58 kr. az érdembe hozott 4182 „ 32 „ vállalkozók járandósága volna még ... 215 frt 74 kr. de ebből levonandó vállalkozók által felhasznált társulati régi fa- és vasanyagok értékét 25 frt 75 kr. fizetendő lesz 189 frt 99 kr. Végül megemlíttetik, hogy ezen vállalatból 156 frt 32 kr.-nyi összeg, mint megtakarítás mutatkozik, mely megtakarítás a felülvizsgálat szerint indokolt volt. 63