Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

Hábapatonai híd katasztrófája A bedőlt rába-patonai hídra vonatkozó terveket és iratokat Baross Gábor miniszter felkívánta s egyúttal az akkori állapotot, a híd anyagának és alkatrészeinek minőségét, bírói szemle útján megállapíttatni rendelte, a hídnak felépítésére nézve pedig szintén intézkedett. A kettős behorgonyozást illetőleg a vizsgáló bizottság javaslatát a miniszter oly módosítással fogadta el, hogy horgonyfák helyett horgonyvasak alkalmaztassanak, kijelentette továbbá, hogy az építési költségeknek ki által leendő viselése iránt csak a bedőlés okainak megállapítása és az esetleges mulasztás kiderítése után fog határozni, a felülvizsgálat elrendelése és a társvállalkozókkal való elszámolás eszközöltetése iránt pedig a bedőlt hídrésznek felépítése után rendel kezend. Az előleges bírói szemlét a győri kir. járásbíróság foganatosítván, a szakértők egyhangúlag megállapították, hogy a híd jó anyagból és tervszeruleg volt kiépítve, de a medernek váratlan gyors és meglepő mérvben való képződése s a hídfők védelmére hagyott padkák elmosatása a hídfőket oly mérvű földnyomásnak tette ki, a milyenre számítva nem voltak s a bedőlés, a horgonyfák elszakadásával ennek folytán történt, sőt ha a víz a csatornába be nem szakad, hanem tervszeruleg bocsáttatik is be, a catastrofának a vázolt körülmények mellett éppen úgy be kellett volna következnie. A bírói szemle ügyiratait RábaPatona község kérvényével együtt, mely szerint a község hajlandó e híd további kiépítésére fennálló igényeiről lemondani, ha a társulat a híd anyagának átengedése mellett 6000 frtot, vagy az anyag nélkül 7500 frtot fizet; a kormánybiztos további elhatározás végett a miniszterhez felterjesztette. A patonai híd kiépítése befejeztetvén, a próbaterhelés kiválóan kedvező eredménnyel megtörtént. Ezen hídra vonatkozólag Győr vármegye közönsége a közmunka és közi. m. kir. miniszterhez felterjesztést intézett. A patonai híd újbóli helyreállítása A nagyméltóságú közmunka és közlekedési miniszter úrnak 23899/887. sz. a. kelt leiratával elrendelte, hogy hasonló fesztávolságokkal építendő hidakhoz a leküldött szabványterv használtassék. A társulat műszaki osztálya tekintettel arra, hogy a rohamosan képződő Rába-átmetszés által a hídfők alámosással fenyegettetnek, ezt megakadályozandó a mederpartokat köhányás és burkolattal vélte biztosítani. Ezen kőhányással azonban a meder szűkítése következtében a vízlefolyásnál duzzadás okoztatott volna, ezt elkerülendő, az említett híd szabványtervét a helyi viszonyokhoz mérten a társulat műszaki osztálya akkép módosította, hogy mindkét parti hídfőt 6—6 mtrrel kijjebb, illetve a híd helyreállítását 12 mtr meghosszabbítással tervezte. A hídfők kihorgonyzásánál pedig a volt közmunka és közlekedési minisztérium 1889. évi április 8-án kelt 11354, sz. rendelet értelmében vasrudakat alkalmaztunk. Tekintettel a Rába-Patona községgel 1889. november 27-én kötött és a magas földmívelésügyi minisztérium 1890. évi július 14-én kelt 27933/V. 14.4890. sz. a. rendeletével jóváhagyott azon jegyzőkönyvi egyességre, hogy a híd fenntartása jövőre a társulatot fogja terhelni, ennek fejében Patona község pedig a fenntartási költségekhez 1890. évi szeptember 1-ével évi 150 frttal járul a híd helyreállítása, illetve meghosszabbított részének kiépítése keményfa alkalmazásával határoztatott. Ezen elvek szerint készített tervezet a földmívelésügyi minisztérium 1890. évi július 24-én kelt 37119. sz. a. átvizsgálva, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg jóváhagyta. Kormánybiztos úr 397/890. sz. rendelettel meghagyta, hogy a patonai híd helyreállítása mielőbb biztosíttassék. Ezen rendelet folytán az igazgatóság felhívására vállalat által keményfaanyagokra benyújtott költségvetést a műszaki osztály 9260 frt 37 krra helyesbítette. Vállalkozók ezen ajánlata kormánybiztos úrnak 1890. évi augusztus 20-án kelt 448/890. számú rendeletével elfogadtatott. A híd helyreállítása 1890. szeptember 2-án felvett munkaátadási jegyzőkönyvet vállalkozóknak átadván, tartoztak volna vállalkozók e hidat deczember 15-ig teljesen befejezni, azonban vállalkozók indokolt kérelmére a befejezési határidő kormánybiztos úrnak 1890. évi deczember 15-én kelt 687. sz. rendeletével 1891. évi április haváig meghosszabbíttatott ugyan, azonban vállalkozók e hídnál az ásásmunkát már 1891. évi január 13-án befejezték, a hídpróba 1891. április 22-én ejtetvén meg, kedvező eredmény következtében a híd 1891. április 24-én a közlekedésnek átadatott. A földmívelésügyi miniszter úr 1891. évi május 21-én kelt 25010/891. sz. intézményével a kész hidaknak felülvizsgálását elrendelte, mely rendelet szerint az 1891. évi deczember hó 6-án s következő napjain felvett s a földmívelésügyi miniszternek 1892. évi 3458. sz. rendeletével érvényesített felülvizsgálati jegyzőkönyvben a leszámolás is megejtetett, mely szerint az első híd felépítése került 8323 frt 86 krba, a híd helyreállítása, illetve 12 mtrrel keményfából való meghosszabbítása pedig 10,184 frt 06 krba, s így a most fennálló 5 nyílású patonai híd összes költsége 18,507 frt 92 krt tesz. Az utó fel ül vizsgálat 1893. január 9-én ejtetvén meg, ezen alkalommal felvett utófelülvizsgálati jegyzőkönyv a földmívelésügyi miniszter úrnak 1893. évi május 27-én kelt 5762, szám alatti intézményével jóváhagyatott. Az építési költség az 5% biztosíték fejében visszatartott összeggel együtt 2386 frt 95 kr. (igazg. 74/893. sz.) kifizettetett, így a rába-patonai híd további gondozás s felügyelet végett a társulat által átvétetett. Ezen leírást kiegészítvén, úgy azon tények elősorolásával, hogy a patonai híd felmaradó részének puhafa gerendái a 3 évi fennállás után oly korhadásnak indultak, hogy kormánybiztos úr július 8-án kelt 291/891. sz. rendeletével a korhadásnak indult faalkatrészeknek, a bedűlt vághi hídnak vörösfenyőfa részeivel való kicserélését rendelte el, e munka regieben eszközöltetvén, ezen átalakítás 1063 frt 71 krba került. A részletes építési költségek összevonásával tehát a patonai híd összesen 19571 frt 63 kmyi költséget okozott. Azonban a felmaradt puhafaalkatrészek is korhadásnak indultak, úgy hogy kormánybiztos úr 511/893. sz. rendeletével azok 60