Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

FÜGGELÉK Rábaszabályzó Társulat által végzett hídépítések (1887—1893) (Részletek) Hidak építése ÁLTALÁNOS RÉSZ A Rábaszabályozó Társulat igazgatósága által készí­tett normál hídtervek kormánybiztos úr útján jóvá­hagyás kieszközlése végett a volt közmunka- és közle­kedési minisztériumhoz terjesztetvén, a nagyméltósá­gú minisztériumnak 1887. évi július 31-én kelt 23899/887. sz. rendelete szerint e tervek kivitelre alkal­masnak nem találtattak, hanem e helyett egy három nyílású, mindegyik nyílás járomközéptől középig 11,8 mtr fesztávolságú függmüves szabványterv az ahhoz tartozó előméret, árelemzés és költségvetés melléklése mellett azon utasítással küldetett kormánybiztos úr ő méltóságához, hogy hasonló fesztávolságokkal közön­séges fenyőfából építendő hidaknál a leküldött terv mint szabványterv használtassák. Ez alkalommal a hidak kivitelének vállalati úton való kiépítése is elrendeltetett. Kormánybiztos úr 1887. augusztus 18-án kelt 326. sz. a. a társulat igazgatóságát a 23899. sz. miniszteri leiratban foglaltaknak végrehajtására utasította, mely utasításnak megfelelve a magas minisztérium által le­küldött szabványterv betartásával a patona—győri csa­torna 788 + 50 szelvényénél építendő híd részletes terve elkészíttetvén, kormánybiztos úr 391/887. sz. a. rende­letére a versenytárgyalás napja 1887. évi október 21-ére tűzetett ki. A megtartott versenytárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint 4 ajánlat lett benyújtva; a versenytárgyalásra ki­küldött s résztvevő véleményező bizottsági tagok azon­ban ez alkalommal azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy tekintettel azon nehézségekre, melyek a két kü­lönböző vállalatnak ugyanazon munkahelyen való foglalkozásából felmerülhetnek, elhatározták, hogy: Neuschlosz és Freund társvállalkozók azon nyilatkozat tétele végett az értekezletre meghívassanak, vajon nem volnának-e hajlandók a hidak építését a beérkezett legolcsóbb ajánlatnak megfelelő egységárért elvállalni? Neuschlosz és Freund társvállalkozók a felhozott kérdés­re késznek nyilatkoztak a 2-ik számú ajánlatnak megfe­lelő egységárért vagyis 3,6% árelengedés mellett a hídépítési munkákat elvállalni. A versenytárgyalás érde­mére vonatkozó iratok felterjesztése alapján a közmunka- és közlekedési miniszter 1887. évi novem­ber hó 9-én kelt 45719. sz. rendeletével a véleményező bizottsági tagok javaslatára a Neuschlosz és Freund társvállalkozók ajánlatát elfogadásra engedélyezvén, vállalkozókkal kötött szerződést a magas minisztérium 52663/887. számú rendeletével jóváhagyta. Ezek után a tervek s a vállalati egységárakkal számí­tott részletes költségvetés elkészíttetvén, kormánybiz­tos úr 73/888. sz. a. a társulat igazgatóságát a kivitel iránt való gondoskodással megbízta. Az egyes hidak mikénti kiépítésének leírása előtt sza­badjon felemlítenem, hogy a tervek szakszerű szerkesz­tése idején 1878. évben még azon véleményben vol­tunk, hogy az új hidak építése, valamint a régiek átalakítási költségeinek viselésében úgy a törvényható­ságok, mint az egyes érdekeltek aránylagosan részt vesznek, de sajnos a közbejött 1885. évi XXIII. t.-cz. 51. §-a az új hidak, valamint a régiek átalakítási költségei­nek viselését egészben a társulatra hárította. Mérgesi híd A nagyméltóságú közmunka- és közlekedési minisz­ter úrnak 1887. évi július 31-én kelt 23.899/1887. szá­mú rendeletéhez csatolt szabványtervnek megfelelőleg a Rába 642 + 40 szelvényénél építendő 3 nyílású híd terve elkészíttetvén, 1888. évi augusztus 20-án fel­vett munka-átadási jegyzőkönyv mellett a hid építése 1888. évi szeptember 4-én megkezdett, s 1888. évi november 10-ére kitűzött határidő helyett november 29-én fejeztetett be. E híd a közmunka- és közlekedési miniszter úrnak 1889. évi január hó 17-én kelt 2320. sz. a. rendeletére 1889. évi május 23-án s következő napjain felvett felülvizsgálati jegyzőkönyv szerint feb­ruár 12-én felülvizsgáltatván, konstatáltatott, hogy a híd terv szerint vállalkozók által jó egészséges faanyag­ból lett felépítve, s hogy a több munka indokolt volt, a híd összes költsége 8387 frt 91 krban állapíttatott ugyan meg, azonban 19 napi határidő túllépésért visszatartott 49 frt 90 kr. összegnek levontával az 1889. évi 18,894. sz. miniszteri rendeletével csak 8338 frt 1 kr. lett kifizetve. Megejtett sondirozás után kitűnt, hogy a balparti híd­fő a folyam sebje által igen megtámadva alámosva van, mely alámosásnak további meggátlására az előirányzott 362 frt 50 kr. költséggel kőhányás alkalmaztatott. A földmívelésügyi miniszter úrnak ápril 1-én kelt 10,453. sz. a. leirata alapján a kormánybiztos úrnak 1890. április 9-én kelt 181. sz. rendeletére a mérgesi híd már felülvizsgáltatván a műszaki és politikai bejárás al­kalmával felvett jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest e híd átvétele, illetve átadása végett Győr vármegye meg­kerestetett, azonban 1890. június 11-én felvett jegyző­könyv szerint Győrmegye a híd átvételét megtagadta s kérelmezték, hogy a híd a társulat által tartassék fel. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom