Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

rül szóló s őszuesen 780 Forintokra menő két rendbeli Contokat kifizettetésnek rendelése vé­gett oly kéréssel nyújtották ide... több olyes hi­dak is vágynak, melyeknek rész szerint újítá­sokra, rész szerint igazíttásokra mindeneműfák szükségessek. 1815-ik Ezt. Karátson Hava 15. napján Kőz Gyűlés 1635. Gönyüi és Moriczhidai hidak építése a várme­gyére nagy terhet jelent. Ezért kér ezekre a hi­dakra vámprivilégiumot. Az 1815-ik Ezt. Karátson Hava 16. napján Közgyűlés 1691. Király György Ingener Úr a N. Vármegyei Hidjai Ország útjai és költségei mennyiségének és Kiterjedésének Fel Jegyzését beadta... Ezen Irománynak a Megye Terheinek mind Fekszésé­hez, mind kisebb kiterjedéséhez képest esendő leírásával Eő Felségéhez bé küldendő alázatos Felírás mellé... oly alázatos esedezéssel hogy a Szegény adózó népnek Súlyos Sorsát szívére venni, s annak könnyebbségére a Gönyüi Kő­hídra és a Moriczhidai nagyobb Fa hídra vám privilégiumot ezen megyének kegyelmesen és így valamint ti. Mosón vármegyének Fándorfi Helységének hasonló Királyi adomány által könnyebbség kegyelmesen szereztetett... Az 1816-ik Ezt. Karátson Hava 2. napján Kis Gyűlés 1829. Bezerédij Ignátz Fő Bíró úr az idei 636. sz. alatt költ végzés következtében jelenti, hogy mint a Pápai Posta, mint pedig a Sopronba vezető or­szág utak, négy a Hidak is megigazíttattak. A múlt eszt.-ben á MoritzhidaiHatárban a Martzal folyó vizén egy új Híd tsináltatott, melyhez a Fa 3839 Ft-ba, a tslnáltatása pedig 2809 Ft-ba ke­rült, ennek a megyebéli Földmérő úr által készí­tett Rajzolattya is ez által bé mutatván. Az 1817-ik Ezt. Sz. György Hava 14. napján tartatott Közgyűlés 453. A H. M. K. Httó Tanáts... 6683/szám alatt... jelenti, hogy minek utánna ezen fi. V. egyének a Gönyüi kőhíd és a Fejérvári országúiban ké­szült 7. rendbeli Hidak iránt tett Felírásában sem az építés plánuma, sem a matériáléknak le írása nem foglaltatnék, azok felül semmi vég­zést nem lehetne hozni,... ...az parasztsoltatik, hogy azokhoz képest mind az említett Gönyüi és Eőrsi, mind a múlt Esztendőben a Soproni és Pápai Ország utakon épített Hidak iránt bővebb világosítás adassék, istetődvén, hogy minek előtte jövendőben ha­sonló építés munkákba vetetnek, arról minden­kor előbb olly plánum készítessék és küldessék be, hogy azt a Mesterségnek regulái szerint vizs­gálat alá lehessen venni. A kérdésbeli Hidak iránt érkezett R. Parantsokat a melléje tsatolt Észrevételekkel együtt, á Me­gyebeli Földmérőnek a végre ki fog adatni, hogy a kívánt tulajdonságokkal bíró Leírást elkészítetvén azt ide minél előbb bé adgya s, jö­vendőre és az előadandó esetekben magát ah­hoz alkalmaztassa. Az 1817-ik Ezt. Böjt elő Hava 1. napján Kis Gyűlés 197. Bezerédij Ignátz Fő Bíró úr az árpási Uraság a Rába Hídgy ától fogva a Tóbiás nevű vendégfo­gadóig tartó útnak és töltésnek megtsináltatá­sára és karbantartásra megintessék az árpási uradalom vám uttya és hídja a Rába Hidgyánál végződik ezentúl Móriczhida felé az Árpási ura­ság se utat se hidakat soha nem tsináltatott s nem tudja hogyan lehetne reája is vámos uttya­ira az terhet tenni; Igaz az Árpási jobbágyak a templomba járás könnyebbségéért homokkal töltötték az utat, de töltés és Híd kellene, de erre az árpási uraság a költségek miatt nem érzé kö­telesnek. Az 1820-ik Ezt. Sz. Iván Hava 2. napján tartatott Kis Gyűlés 1041. A moriczhidai adózók arról panaszkodván, hogy az Árpási Hidakra mióta a csere megtör­tént a vámot rajtuk szedek, holott a Töltések tsi­nálása és a Hídpallók helyre szállítása nekik is teher volt. Az Árpásiak nagyobb hasznot érhet­nek. Kérik a H. vármegyét, a vámfizetésből mentesek legyenek mnt csere előtt. Az 1820-ik Ezt. Boldog asszony Hava 3. napján tarta­tott Kis Gyűlés 109. Torkos Fő Bíró jelenti, hogy a belső Tóközön keresztül vezető ország út 3. hídja Madarasi Bezi erdő melléki és az Utali elromlottak, helyettük kő híd készíté­sétjavasolja. A megyében több híd rossz. Ezért a 3 közül csak 1 a legrosszabb helyett építhető meg. Az 1821-ik Észt. Böjt más Hava 1. napján tartatott Kis Gyűlés 430. A Gazdálkodó Választmány a tavalyi Gönyüi Bakony és híd meghibásodására jelenti, hogy a romlása abból származott mivel annak funda­mentuma homokos földből tétetve lészen, -árvíz azt elmosta. Többnyire a híd mostanában Fas­chinákkal megerősítvén nagyobb áradásokban kárt nem szenvedne, de a híd fundamentumát száraz időben meg kell erősíteni. Az 1822. Észt. Böjt más Hava 1. napján tartatott Kis Gyűlés 192. Mészáros főbíró jelenti, hogy az esős rossz idő miatt még a terveket sem tudták elkészíteni. A többi pusztai Járásbeli hídnak javítására ki­adott 308.15 Ft-ot kéri kifizetni. De a nagy költ­séggel felállítatott Gönyüi híd tönkre menjen és az ország út helyányossan tétessen. Első alis­pán úr meg kéretik, hogy értelmes mesterembe­reket maga mellé vévén s a Hidat megvizsgál­tatván annak mimódon lehetséges igazíttatása 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom