Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Kisalföld vízrajza

A Kisalföld vízrajza A Kisalföld az Alpok—Kárpátok hegyrendszerétől közrefogott dunai medencesornak nagyság szerint a második tagja. A terület közepét kettészelő Duna mentén Ny felé, a nála kisebb Bécsi-medencével a brucki és a dévényi kapun — Porta tíungarica —, K-re pedig a tízszerte nagyobb Alfölddel a visegrádi szoroson keresztül áll kapcsolatban, fele a Dunától É-ra Szlovákia területére jut. Magyarországhoz — közelebbről szűkebb pátriánkhoz, legnagyobbrészt Győr-Moson-Sopron megyéhez — a Dunától D-re elterülő másik fele tartozik. A Kisalföld, uralkodó szele az ÉPíy-i — (,,rohadt sarok") —, a dévényi szél kapun nagy sebességgel beható áramlások miatt, országunk legszélesebb tája. Kisalföld légáramlási rendszere Ezen a kapun tör hazánk területére a Duna is, amelynek vízhozama e terület meghatározója. A medence földrajzi jellege következtében, az ezt környező hegységek és dombságok bővebb csapadékú felszínéről a vízfolyások, a relatíve mélyen fekvő kevesebb csapadékú Kisalföldre irányulnak: Lajta, Repce, Rábca, Rába, Marcal, továbbá a bakonyi patakok és ezek mellékvizei. A Kisalföldön — a csatornákat és név nélküli mellékágakat is idesorolva — összesen 672 felszíni vízfolyás számlálható. Ebből kb. háromnegyed része Győr-MosonSopron megyéhez tartozik. Kisalföld folyóinak vízgyűjtő területe Ha egy pillantást vetünk a térképre, feltűnik, hogy Magyarország egyik legfontosabb útvonala a Duna jobb partja mentén vezetett a Qyőr-i és Bécsi-medencében. A kapu nem csak a Dunának nyit utat, hanem a közlekedésnek is. Ezért vált a nyugat—kelet irányú kereskedelem legfontosabb útvonalává a Duna völgyén húzódó Bécs—Győr—Buda közötti út. nyugati kapu előtere (Nyugatra irányuló közlekedés Duna völgyében haladt.) A legrövidebb út a Duna vonalát követte, mert a Dunába torkolló folyók túl sok akadályt jelentettek, délen viszont az akadály viszonylag kevés volt és annak teraszos magasabb szintje önként kínálkozott az útvonal vezetésére. A Duna belső partján haladó útvonal azonban nem térhetett be sem a Csallóközbe, sem a Szigetközbe, hanem a Kis-Duna legdélibb kanyarját megkerülve érte el a Rábát és Rábcát, s azokat átlépve ment egyenesen a nyugati kapunak. A rendszeres közlekedésre alkalmatlan Hanság és a Kis-Duna szeszélyes kanyargásai között egy magasabb homoktérszín sávja húzódik a Kis-Duna partján, átlagban mintegy 4—6 méterrel magasabban a Hanság átlagos szintjénél. E magasabb térszín kiválóan alkalmas terepet nyújtott a rajta való közlekedésre. Az ősi táj (A számok tengerszint feletti magasságokat jelzik) 8