Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)
Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig
használati teher biztonságos viselésében döntő szerepű ,,pozitív" — kábelek megfeszítése folytán szakaszosan változik. Az ilyen bonyolult erőtani számításokat gazdaságosan számítógép segítségével célszerű elvégezni, ehhez azonban számítási program szükséges, aminek az előállítása úgyszintén bonyolult. Vannak azonban kész programok, mivel ilyen technológiára már sok hidat terveztek a külföldi vállalatok. A győri hídhoz a tervező a francia FREYSSIHET International B. C. cég programját adaptálta. Ez, s ennek következtében a híd terve világszínvonalon áll. Elgondolható, hogy ilyen összetett technológia a kivitelező számára is magasra helyezi a mércét. Aki valamennyire is jártas a betontechnológiában, az jól tudhatja, hogy a folyamatosan egyenletes és azonos minőség nehezen teljesíthető követelmény. A munka ciklikussága is aprólékos munkaszervezést igényel, s olyan műszaki gárdát, amelynek minden tagja a maga helyén tétovázás nélkül tudja és fegyelmezetten végre is hajtja a soronkövetkező tennivalót. A Hídépítő Vállalatnak ez volt az első ilyen munkája, begyakorlott gárdája tehát nem lehetett, de nagyon hamar összekovácsolódott. Ezért a tartó építés jó ütemben folyt és a kész hídszerkezet minden lényeges részleteiben kielégíti a terv által támasztott magas követelményeket. Az ikercellás főtartó egyetlen építési szezonban kifogástalan minőségben készült. A tárgyilagosság indokolja annak a közlését, hogy az alépítményi munkák majd a befejező műveletek munkaszervezés tekintetében elmaradtak a felszerkezet színvonalától. A feljáróhidak, útépítési és egyéb munkák ismertetésére itt nem térünk ki. Ezen lényeges újdonságokkal nem rendelkeznek. A hidak alapozása FRANKI-rendszerű cölöp alap A cölöpök száma 349 db. összhossza: 2270 m. A hidakba beépített főbb anyagok mennyisége: — beton 21300 m 3 , betonacél 1300 tonna, nagy szilárdságú nemesacél feszítőhuzal 180 tonna és 270 db, 6100 fm összhosszúságú előregyártott utófeszített tartó. A hidakat a vele kapcsolatos utakat 1979. november hó 3-án átadták a forgalomnak. A hídon 14 m széles kocsipálya és mindkét oldalon 2,1 m gyalogjárda van. A kocsipálya 2x2 sávos beosztású. A teljes pályaszélesség (a gyalogjárdák is) 1 réteg MÁFQRA 060 fóliaszigetelést kapott 4 cm vastag védőbetonnal, 4 cm K—20 kötőréteggel és 4 cm AB—12-es kopóréteggel. A rendkívül nagy teherforgalom a burkolatot a szigetelésig tönkretette, ezért a szélső sávokban új szigetelést és burkolatot kellett építeni. 1987-ben a szigetelőanyag VDW 102-es, 1990-ben pedig aquacus modifikált bitumen alapú szórt szigetelés. A teljes híd R = 10000 m domború lekerekítésű, hosszesésben van. A hídról a vízelvezetést víznyelőkkel biztosítják. A hídszerkezetbe vízzáró dilatációkat építettek, 2 db MAURER D 161 és 2 db MAURER D 81 típusúakat. A gyalogjárdát a kocsipályától acélszalag korlát választja el. A víz felőli oldalon hegesztett idomacél korlát készült. A híd éjszaka ki van világítva, a fényt a gyalogjárdákba elhelyezett kandeláberek biztosítják. Kerékpárosok csak a gyalogjárdán, kerékpárról leszállva közlekedhetnek. A híd látképe Közúti teherforgalma igen nagy, 210000 kamion évente, ami ki- és belép Vámosszabadinál az országból, valamint a Szigetközi térség mindennapi teher- és személyforgalma. A beruházás jelentősége sem szorul külön méltatásra, ha az elöljáróban ismertetett Kossuth híd szerepére visszagondolunk. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a vámosszabadi határátkelőhely korszerűsítése után meginduló gazdasági nemzetközi forgalmat a Széchenyi Istvánról elnevezett új Mosoni-Duna-híd fennakadás nélkül szolgálhatja. A régi híd erre már nem lenne alkalmas. 47
