Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)
Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig
Iparcsatoma létesítését kb. 2,0 km hosszban azzal, hogy bekapcsolja a gyártelepet a vízi közlekedésbe, illetve szállításba. Az Iparcsatornát a Freund H. és Fia budapesti cég építette. Felrobbantott Iparcsatorna hídja 1945. A csatorna kettészelte az akkori budapest—bécsi főútvonalat. A nagy járműforgalom lebonyolítására a csatorna fölé magas és kecses vasbeton hidat építettek, Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár tervei szerint 52,0 méter hosszban. (Ő tervezte — a Győri Cziráky — emlékművet is). Voltaképp száraz híd lett, mert az Iparcsatoma medrét utána készítették el. Ez a híd volt az első, melyet a német katonák 1945 márciusában felrobbantottak. Iparcsatoma híd 1993. A közúti híd helyreállítása a legsürgősebb feladat egyike volt, mert a járműforgalom csak elhanyagolt, rossz földúton, kerülővel tudott ismét az 1. számú főútba kapcsolódni. Erős gerendákból rácsos megerősítéssel, magas, ideiglenes pillért építettek, ez tartotta az ideiglenes pályatestet, míg a hidat 1949-ben a Vagongyár hídosztályának a terve alapján és kivitelezésében, a ma is látható vashidat véglegesen helyreállították. Fehérvári úti felüljáró Pálffy híd A 81. számú Székesfehérvár—Kisbér—Győr főút a Budapest—Győr vasútvonalat a 83 + 190 km-szelvényben merőlegesen keresztezi. Az utat a kilenc vágány felett egy háromnyílású, 45,2 m szerkezeti hosszúságú, „B" terhelési osztályú, 560 m 2 felületű, takaréküreges, változó vastagságú monolit vasbeton híd vezeti át. Az első felüljárót 1938-ban építették. Ez az egyetlen híd, melyet két bátor győri lakos közbelépésének köszönhetően 1945 márciusában nem robbantottak fel. A szabadhegyi Németh János észrevette, hogy a robbantórészleg merre vezette az elektromos kábeleket a Fehérvári úti híd alá helyezett robbanótöltetekhez. Rábeszélte a híd melletti vasúti őrházban szolgálatot teljesítő Czapp Józsefet, hogy a híd alatt vágja el a gyújtókábelt. A németeknek már nem volt idejük a kábelek kijavítására. Amikor a szovjet harckocsik a Gráb-gyámál (GRABOPLAST) harcoltak és a Fehérvári híd felé kanyarodtak, pár percig megtorpantak. Csapdát sejtettek, attól tartottak, hogy akkor akarják a hidat felrobbantani, amikor a páncélosok átkelőben vannak a hídon. Czapp József a zászlójával továbbhaladásra biztatta a páncélosokat. A hidat 1965-ben megerősítették, 1987-ben felszerkezetcserével felújították. A pilléralapokat megtartották és megerősítették. A hídfőket, új szerkezeti gerendák építésével, átalakították. A régi pillérek helyett új, előre gyártott vasbeton pilléreket helyeztek el, amiknek csatlakozása az alapokhoz csuklós, a monolit pályalemezbe pedig részlegesen befogottak. A felszerkezet takaréküreges, monolit vasbeton lemez, mely alatt 6 m vasúti ürszelvénymagasság biztosított. A felszerkezet kocsipálya-szélessége 8,5 m, bal oldalon 1,5 m széles kétnyomú gyalogjárdát, jobb oldalon 2,4 m széles kerékpársávot építettek, kiemelt szegéllyel, korlátok között 13,3 m, teljesen 13,8 m széles. A hídra vezetett út vonalvezetése alig változott. A Győr centrum felőli hídvégre a hidat követő azonnali körív átmeneti ívének végpontjai kerülnek, ezek az eltolódások vasalt járdabeton kiemelt szegélyével követhetők úgy, hogy a híd tengelye egyenes marad. A kismértékben változó nyílású, négytámaszú felszerkezetet a statikai számításban 1:1:1 nyílásarányú orthotrop lemez tartóráccsal modellezték. Az építésnél felhasznált beton C 16-os, az acél B 50—36-os, a fajlagos betonfelhasználás 0,42 mVm 2 , vasfelhasználás 84,3 kg/m 2 volt. A keresztmetszetben konzolos vasbeton lemez fenékszélessége 10,5 m, oldalfalainak magassága eltérő, de állandó hajtással emlkedik. A változó magasságot a zsaluzat pontos beállításával biztosították. A vasbeton lemez takaréküregei ellipszis keresztmetszetűek, állandó nagy tengely- és változó kis tengely mérettel. A takaréküreg alatt 12 cm, felette 13 cm a vasbeton lemez vastagsága, az üregek közötti bordavastagság pedig 25 cm. A hosszirányú vasbetéteket lényegileg a függőleges bordákba helyezték el. A vasak a három nyíláson végigfutnak, ezért 3, illetve 4 helyen II. varratminőséggel hegesztették. Többségében egyenes vasbetétek szolgálnak a hajlításbó! származó húzások, úszóvasak pedig a ferde húzások felvételére. A felszerkezet véglapjába, a zsaluzatot megfúrva vízszintes tüskéket helyeztek el, azért, hogy a felszerkezet a térdfalba beköthető legyen. A felszerkezet betonozását technológiai leírás szerint végezték, a megfelelő tömörséget vákuumtechnológiával érték el. A hídpálya 2%-os egyirányú esésű. A kellően 44