Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

A sétatéri Rába-híd ma alsó ívelésükkel pedig zavartalanul engedik érvényesülni a környék városrész szépségét. Hosszú híd — Petőfi híd Győr első közúti vashídja Rövid történeti áttekintés A Rábán 1757-ben már áll a fahíd, sőt korábbi időben is, 1885-től követhetjük a híd történetét nyomon. A lebontott fahíd — Hosszú híd — nyomvonalában épült a Rábán Győr első közúti vashídja. Átadva a forgalomnak 1892. szeptember 22-én. Az első közúti vashíd helyén épült 53,1 m fesztávval Magyarországon az első — sőt Európában és az egész világon annak idején a leghosszabb — hegesztett rácsos gerendahíd. A szerkezet összsúlya 110 tonna. Átadva a forgalomnak 1934. december 10-én. A II. világháborúban két keresztmetszetben felrobbantva: 1945. március 28-án. Rövid idő alatt újra állandó vashídja volt Győr városának 1946. december 14-én. A Petőfi híd helyén, közvetlen környékén már sok évszázaddal ezelőtt is volt híd. Hufnagel György 1597-ből származó metszete már ábrázolja a hidat. A győri káptalan okmánya szerint: „Rudolf császár és király 1586. szeptember 23-án megengedi a Győri Káptalannak a külvárosi új Rába-hídon a vámszedést." Bél Mátyás földrajztudós a XVII. sz. végén, a XVIII. sz. első évtizedében írja Győr megyére vonatkozó leírásában: „Szigettel, a Rábcán vert híd által állott kapcsolatban. A Rábán is elég hosszú híd állott, középen csapóajtóval s őrökkel ellátva." E Rába-híd helyére 1666-ban 12 hajóból álló hajóhíd került. A XVIII. sz. derekán készült térképek már cölöpös hidat tüntetnek fel. E híd 1892-ig látta el a forgalom lebonyolítását. Akkor ugyanis (1892-ben) megépült a 107 méteres hosszáról Hosszú hídnak nevezett vashíd. A versenytárgyalás eredményeként Gregersen Miklós vállalkozó, budapesti lakos kapta a megbízatást. 120 nap alatt készítette el a híd vasszerkezeti és kőfaragó munkáit. 3\,\> t A Hosszú híd környékének helyszínrajza Gregersen M. Hosszú híd terve 33 Cölöpös fahíd a Kábán 1887.