Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

Győr, a hidak városa A Duna, Rába, Rábca találkozásánál fekvő Győrt méltán emlegetik a vizek városának. Fél évszázaddal ezelőtt négy folyó adott találkozót a város területén, de a forgalomszabályozási tervek a Marcal torkolatát kétszer is áthelyezték. Az élő medret elvitték a várostól, csak a HoltMarcal maradt meg a múlt emlékének. Folyótorkolatok-áthelyezések Győr környékén A római kori Felső-Pannónia úthálózata igen jelentős csomópontot alkotott. A Duna jobb partján húzódó limes Óbudáról indulva Győr területén áthaladva Vindobonáig, azaz Bécsig vezetett. E csomópontról utak vittek Sopron, Szombathely, Fehérvár és Veszprém felé is. A városon áthaladó nagy forgalom már ebben az időben is megkövetelte az állandó jellegű hidakat. Győrt méltán nevezik a vizek városának, de ugyanúgy nevezhetnénk a hidak városának is. A város területén 1970. évben 25 hídon keresztül bonyolódott le a forgalom. E hidak közül tizenhat a vizek felett, hat híd a vasúti pályatest, három pedig az országút feletti elhelyezéssel szolgálta az akkori közlekedés zavartalanságát. A város huszonhatodik hídja — a Rába feletti közúti híd — építés alatt állott. 1970 után a közlekedésben, valamint a város fejlődésében beállott hatalmas robbanásszerű változás további hídépítéseket tett szükségessé. A város történetének keretében külön története van a hidaknak is. Mindegyiknek van születése, élete, halála és feltámadása. Itt csak a jelentősebb hidak építéstörténetéről adunk egy rövid áttekintést. De hol lehetett az első híd a vizek városában? Mint ahogyan említettük a bevezetőben, a római kor úthálózatában az Óbuda—bécsi út volt a legjelentősebb. Ez az útvonal nagyjából a mai Rákóczi Ferenc és Király utca nyomvonalán vitt a Káptalandombra. Ennek az útvonalnak a déli oldalán a mai Bécsi kapu térnél a Rába-partig vezetett. Onnan a Rábán keresztül a mai Győr-Sziget területén Öttevény, Lébény, Magyaróvár vonalon haladt Bécs felé. Abban a korban nem volt meg a Rába-sziget, a Rábca pedig Abda és Pinnyéd között torkollott a Dunába. A Rába tehát csak a mai főág helyén folyt. Az út forgalma megkövetelte az állandó híd építését, mert egy esetleges hajóhíd erre alkalmatlan lett volna. A rómaiak nagyszerűen értettek a köhidak építéséhez, mégis valószínűbbnek látszik, hogy a híd erős cölöGYŐR látképe 1597-ben pökre épített fahíd volt. Ezt a tényt támasztja alá, hogy sem tárgyi, sem írásos nyom nem maradt fenn arról, hogy itt, e helyen valaha is kőhíd lett volna. Hadászati szempontok szerint nem lett volna célszerű kőhidat építeni — hiszen egy barbár betörés esetén —, a fahíd könnyen felégethető, elpusztítható és visszaépíthető. A kiváló építési anyagot a helyszínen termeltették ki az őstölgyesekből. Évszázadok folyamán, ha a híd már elöregedett vagy elpusztult, az új híd is mindig ezen a helyen épült fel. GYŐR látképe 1598-ban Rába kettős híd E Rába-híd fontossága a XVI. század derekán a vár megépítésével került előtérbe. Az építőbiztosok 1561. április 17-én kelt jelentésükben többek között a következő megállapításokat tették:... „A Rába bástya sarkán 31