Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől — napjainkig Már a „Győr-Sopron megyei utak története" írásánál lehetőség nyílt a levéltárban őrzött vármegyei jegyzőkönyvek áttanulmányozására. így került sor az 1806—1824 évek iratainak feldolgozására. Kivonatosan, az akkori nyelvezetet mellőzve ismertetünk néhány hídról szóló észrevételt. 1806. év Mórichidai híd javítása 1807. év Kóny híd építés Bácsa az 1802-ben épített híd romlik, javítását kérik Szemere kőhíd építéséhez mész, tégla megvásárlását kérik Újfalu két bolthajtású híd építése Abda kőhídhoz téglavétel Gönyű Posta úton lévő hosszú híd javítása 1808. év Zámoly— Kóny A híd javítása, Hl. veretése építése 1808. év Zámoly— Újfalu— Ikrény kőhidak építése (bolthajtás) 1809. év Győr a Bécsi kapui Rába-híd javítása 1810. év Lesvár Hídfők, pallók, gerendák süvegfák vétele az újonnan vezetett hídhoz 1810. év Közhírré tétetik, hogy Pest és Buda között lévő hídon a szekereket 10 vagy 11 lábnál szélesebben nem lehet megrakni. Által nem eresztetnek. 1810. év Győr Bécsi kapunál lévő hídnak karfája nem lévén, Rábába esett egy ló és a kocsi. 1811. év Gönyű híd javítása 1811. év Gönyű hidat a Bakony-ér folyásán kőből kell megépíteni 1812. év Gönyű hídnak az anyaginak megvétele 1812. év Malomsok, Marcal híd (fahíd) helyreállítása, javítása 1814. év Morichida, két híd megjavítatott 1814. év Győr, az árvíz által rongált híd felemelése 1814. év Morichida, Marcal hosszú hídja elromlott, új híd építése szükséges 1814. év Morichida, Marcal nagy hídját megvizsgálták, oly rossznak találták, hogy új híd építése szükséges 1815. év Morichida, Sürgős javítás (faanyagbeszerzés) új híd építéséhez 1815. év Gönyű, Morichida hidak építése a vármegyére nagy terhet jelentenek 1815. év Király György mérnök kéri, hogy beadványt küldjenek őfelségéhez-, hogy a szegény adózó nép — a gönyűi kőhídra és a Mórichidai nagyobb fahídra vámot ne fizessen. 1816. év Gönyű gönyűi kőhíd elkészült 1816. év Morichida Marcal folyó vizén az új fahíd elkészült 1820. év Gönyű a Bakony-ér gyakori áradásakor a híd megrongálódott, kijavították 1820. év Győr A Szigeti hídnál elegendő lágy fából készült palló van tárolva, időjárás ellen megvédve. 1821. év Gönyű a Bakony-ér hídját az árvíz elmosta, mert a fundamentuma (alapja) homokos földre tétetett. 1822. év Gönyű a híd helyreállítására terv készült. A rövid kiragadott szemelvények alapján látható, hogy a forgalmi igények növekedésével, az állandó híd építések kerültek előtérbe. A kiegyezés után 1867-től ismét Buda lett a központ, de ekkor már a vasutakon van a hangsúly, azonban az 1890-es évektől kezdve az ipari forradalom hatására a közúti szállítás növekedésével ismét a közutak kerültek előtérbe. A Kisalföld területe a Rába szeszélyes vízjárása, áradásai, valamint — a települések (Győr) veszélyeztetettségének csökkentése céljából megalakult 1880. körül a Rábaszabályzó Társulat. Ennek köszönhetően, a Rábán, Marcalon, Repcén, Rábcán és kisebb vízfolyásokon jelentős hídépítési munkák kezdődtek. Ilyenek Rábapatonán, Mérgesnél, Csécsénynél, Kis-Babotnál (komp). Árpásnál, Marcaltőnél, Vágnál a Rábán, Majorházán, Koroncón Marcalon. E hidak 1887—1893. közötti időszakban épültek, amikor Baross Gábor volt a közlekedé12