Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Székesfehérvár hidjai I Í A Nagy Sándor utcai hidat sem bontották el, a csatorna közvetlenül a hídhoz csatlakozott. A híd Nepomuki Szent János szobra így még a beboltozás után is látható volt, egészen az út szélesítéséig. A Balatoni úton (eredetileg Szt. László út) a Jancsár csatorna beboltozása iker keresztszelvény kialakítással (fotó: Molnár Tibor) 9. A vasútállomás előtti területen a 30-as évek végén, a 40-es évek legelején boltozták be az Aszalvölgyi-csatornát, mellyel két híd vált láthatatlanná, a Deák Ferenc utca folytatásában és a Lövölde utcán. Székesfehérvár hídtörténetének a harmadik korszaka, az 1930-as évektől napjainkig, a „modern város" felüljáró hidjai Az 1930-as években a városnak már három állami kezelésben lévő útja volt: két I. rendű állami út, a 7. sz. Budapest-nagykanizsai, a 8. sz. Székesfehérvár-jánosházi, valamint a Bicske felé vezető II. rendű állami út. A 7. sz. és 8. sz. I. rendű állami utakon Székesfehérváron is jelentős hídépítési munkák készültek. A vasútvonalak kereszteződésénél számos vasbeton felüljáró híd is létesült. Ebben a korban kezdődik el a kő-téglaboltozatos hidak vasbeton híddá való átépítése. A városnak számos fahídja is volt, és új fahidak is létesültek. 1932-ben épült a törvényhatósági kezelésben lévő Széchényi utcában egy vasbeton felszerkezetű vasúti felüljáró (közúti aluljáró) híd, a korábbi szintbeli átjáró helyén. A hidat 1938-ban átalakították és szélesítették, amiről egyedi hídleírásban is olvashatunk. 1935-ben épült ki állami beruházásban a 7. sz. főútnak a Velencei-tó déli partján vezető új nyomvonala, Kápolnásnyék - Dinnyés között 24 km betonburkolattal, Dinnyésnél a vasútvonal feletti felüljáró híddal [32]. 1938-ban szintén állami beruházásban épült ki 8 sz. főút korrekciója a Palotai út végén, amellyel a 19,1 m nyílású vasfőtartós Hármas híd mellé egy új 6,0 m nyílású vasbeton hidat építettek, amit az 1940. évi árvíz tönkretett.[34] A Gaja-patak hídjának 1940. évi háromnyílású vasbeton híddá való átépítését, valamint 1964. évi szélesítését és erősítését egyedi hídleírás tárgyalja. 1938-ban a város építtette ki a mai Mészöly Géza utcát a Sár utcától a Palotai útig, a Malom csatorna felett egy fahíddal, a Varga-csatorna felett egy betonhíddal. 1940-ben készült a 7. sz. főút városból kivezető szakaszának átépítése, ami a Csíkvári (Batthyány) útról a Balatoni út vonalára került, a Jancsár-csatorna beboltozása fölé. A városból kivezető új nyomvonalú útszakaszon több felüljáró híd épült. Ekkor létesítették az Aszalvölgyi árok 3,1 m nyílású téglaboltozatos hídját, a szombathelyi vasútvonal feletti 7,6 m nyílású monolit vasbeton felüljárót, a komáromi vasútvonal feletti 7,3 m nyílású monolit vasbeton felüljárót és közvetlenül mellette, a Tátra utca folytatásában lévő 6,0 m nyílású monolit vasbeton felüljárót [33]. A 7. sz. főúthoz csatlakozó Vásártéri u.- Homoksoron is monolit vasbeton felüljáró hidat építettek a szabadbattyáni vasútvonal felett, ami jelenleg is eredeti formájában áll. A Homoksori felüljáró híd építése (fotó Molnár Tibor) A második világháború a várost rendkívül súlyosan érintette. Székesfehérvár hidjai, alig néhány éves vasbeton felüljárói a háború után romokban hevertek. A 7. sz. városból kivezető főút 1947-ig, az 1940-ben épült felüljárók helyreállításáig járhatatlan volt. A forgalom a régi nyomvonalra, a Batthyány útra kényszerült. 1950-ben a törvényhatósági utak is állami kezelésbe kerültek. 1951-ben városi kezelésben 22 híd volt. Állami beruházásban készültek a városban az 1960-70-es években a 7. sz. főút hídkorszerűsítési és a 63. sz. főút hídépítési munkái. A hídépítéseknél már előregyártott hídgerendákat használtak. 1961-67 között korszerűsítették, szélesítették a 7 sz. főút városon áthaladó útjait, a Budai utat és a