Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Székesfehérvár hidjai ideiglenes fahidakat követően 19,1 m nyílású vas felszerkezetű hidakat építettek Schier Ferenc főmérnök tervei alapján [30]. A költségek meghaladták a 32.000 Ft-ot. A Hosszú hidat ekkortól nevezték Hármas hídnak. A vas felszerkezetű hidakról az egyedi hídleírásoknál is olvashatunk. Az 1870-es években kezdődött el Székesfehérvár csatornáinak beboltozása. 1893-ig öt téglaboltozatos szakasz készült el. E korai csatornázásokat Winkler Vilmos 1899. évi térképén jelöltük. Winkler Vilmos 1899. évi térképe 1. A Fő utca végén a Várkörút-csatorna egy szakaszának beboltozasaval 3 híd vált láthatatlanná, köztük a Fő utca végén lévő Szt. János híd. Az Aszalvöigyi árok beboltozása a vasútállomás mellett. (Baloldalt a Középfokú Gazdasági Iskola, ma Vasvári Pál Gimnázium) (fotó: Molnár Tibor) 2. A Belváros nyugati oldalán a Malom csatorna beboltozasaval (a mai Liszt Ferenc utca végétől a Vörösmarty-tér déli végéig) három híd tűnt el, valamint a Hal piacnál (hajdani Palotai kapunál) lévő híd egyik oldala. 3. A Jancsár csatorna beboltozasaval szűnt meg a Vörösmarty tér déli végénél a csatorna feletti híd. 4. A Kórház {mai Rákóczi) utcai boltozatot 1893ban készítették el több mint 600 méter hosszban. Ezzel az Ősz utca végén lévő híd szűnt meg, a beboltozással viszont itt is utcát tudtak nyitni. 5. A Tobak utcában 353 méter hosszú boltozatot építettek, mindössze 0,5 méter nyílással. Ezzel szűnt meg a régi Palotai sorompónál lévő kőhíd. A csatornák lefedése a városképet jelentősen megváltoztatta, mivel a lefedett vízfolyások felett szélesebb utakat alakítottak ki. 1873-ban előírták, hogy a csatornák környékét úgy kell kezelni, hogy ha majd egyszer beboltozzák, akkor ott út lesz [31]. Az első világháború miatt csak az 1920-as, 1930-as években folytatódtak a csatorna beboltozási munkák. A Belvárost körülvevő csatornákat teljes hosszukban befedték és felettük utakat építettek. Ezzel megszüntették a korábbi a korábbi nyitott csatornák melletti keskeny utacskákat, az időnkénti „rettenetes büdösség"-et, a nyílt árkok szennyvizekkel keveredő egészségtelen voltát. A „hidak városá"ból ebben az időszakban alakult ki a „modern város". 6. Az 1920-as évek elején készült el Várkörút melletti csatorna beboltozása, ezzel vált láthatatlanná a Várkörút alatt a mai Romkertnél lévő híd és a Budai út végében lévő híd. 7. A Várkörút egyenes folytatásában a mai Prohászka Ottokár útnál lévő nyílt árok a Horváth István utcai híddal együtt a 20-as években szűnt meg. 8. Az 1930-as évek végén boltozták be a Malomcsatornát a Hal (ma Piac) térig. Ezzel vált láthatatlanná a Malom-csatornán a Nagy Sándor (ma Ady Endre) utcában lévő híd, a Felmayer Gyárnál lévő híd, valamint a Hal térnél lévő híd másik oldala is.