Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Részlet az 1863-64-ben Székesfehérvár és környékéről készült felmérésből (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi térképtár.) A szelvényen látható külterületi közúti hidakat az 1833. évi felmérés adataival összevetve jelöltük meg 1854-ben a legfontosabb utak és azok hidjai álla­mi kezelésbe kerültek. Székesfehérváron haladt át a buda-gráci állami út, így a Budai és Palotai utak híd­jairól a továbbiakban az állam gondoskodott. A váro­son több országos jelentőségű törvényhatósági út is áthaladt, melyek hídjainak kiépítése és fenntartása a vármegyék feladata volt az országos közmunkából és annak váltságárából, később az útalapból. Törvény­hatósági utak voltak a győr-szekszárdi, a lovasberé­nyi, a seregélyesi, az adonyi, a csíkvári, az úrhidai, a táci és zámolyi országos utak. A város kezelésében lévő úthálózaton is több híd létesült. Az 1870-es években nyitotta ki a város a Sas (ma Ady Endre) utcát a Malom-csatorna felett épült híd­dal, mellyel újabb kapcsolat keletkezett a Belváros felé. A hídon Nepomuki Szent János szobra állt, ezért a Szent János képnél lévő hídnak hívták. Az 1881. évi árvíz tapasztalatai alapján döntött a város az új Aszalvölgyi csatorna építéséről, [29] mely felett a város három tégla boltíves hidat épít­tetett. Eredetileg kő alapon, tégla felmenő és A Sas utcai (ma Ady Endre utca) Malom-csatorna híd a Szent János szoborral 1916-ban. A csatorna felett húzódik a mai Mátyás király körút. szárnyfalakkal vasgerendás felszerkezet építését tervezték, amitől később a drágább építés és fenn­tartás miatt elálltak. A hidak szabad nyílása 3 m széles, 2,0 m magas volt. A Seregélyesi úton lévő híd hossza 14,3 m, költsége 993 forint, a Disznó

Next

/
Oldalképek
Tartalom