Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)
Egyedi hídleírások
Egyedi hídleírások Székesfehérvár hidjai Wüsztinger József 1826-ban készült belterületi térképén feltüntetett hidak nevei Belváros hidjai a városrészt körülvevő csatornák felett B1 B3 34 B5 36 B7 3L DO 310 311 Szt János hid, azaz a Budai városba vezető kőhíd (Nádor kapu előtt) Halpiacnál lévő híd (hajdara Palotai kapunál Uj (Buda;) út csatorna hídja Vár alatti kocsi híd Püspök kert; kocsi hití Vármegye házánál lévő híd Szí János híd melletti gyaloghíd (Fehér Bárány' vendégfogadóhoz : áró híd) | Bástya utca végében lévő gyaloghíd Lakatos utca végében lévő gyaloghíd (számadás könyv aiapján, a térkép nem jelöli) Vár alatti gyaloghíd Mészárszéknél a Sóstó utca (Palotai út) alatt a Jancsár csatornán Palotaváros híd-ai P1 P3 P4 P6 Palotai sorompó híd Csőri (Palotai) országút (Varga) csatorna hídja Csíkvári sorompónál Azaivöigvi csatorna felett Jancsár kúti híd Rátz utcai híd Palota városban lévő gyaloghíd Vízi város him> V1 V2 Uj sorompónál iévő Aszaivüigvi csatorna híd Dinnye utcai híd Felsőváros hidiai F2 P3 F4 F7 hö Fi) F10 Fii F13 F14 F15 F16 FI 7 F18 F19 F20 F21 F22 Budai sorompó híd Budai országúi hídja a Marhavásárnál Budai országút hídja a Marhavásár szélénél A Móri út sorompúja után, a szélső há~ vonalában A Lovasberényi (Marhavésánái) úton Pikier majorjánál A Zámoiyi út sorompó hídja Csákberényi út hídja Vásár állásnál iévő híd Király kútnál lévő híd Forgó utcai híd Kertek alivai hid Kertek siivai külső híd Kis Ketskeméti híd Kis Kefskernéipátka- hídja Creg utcai híd a Kálváriánál Maaénhíd Malom utcai híd Sár utcai híd (sz.ámadás könyv alapján, a térkép nemi jeleli) Sorház ma'iom zúgója hid Szí. Vendel utcai híd Lövöldöző utcai híd Könyök utcai híd Liptay János térképén (1797) látható az Új Budai út és fahídja. 1823-1825-ben a Wüsztinger József földmérő által készített, Székesfehérvár bel- és külterületi felmérésén látható, hogy bekövetkezett a várfalak teljes lebontása. A belvárosba, a korábbi „várba" az új helyen való bejutáshoz elég volt egy kisebb nyílású híd építése a csatornák felett. Új kocsibejáró hidat építettek a Püspök rezidencián alul (a mai Romkertnél), és több gyalogos híd is létesült pl. a Vármegye házánál, a Szt. János híd mellett a Fehér Bárány vendégfogadóhoz, a Bástya utca végében, a Lakatos utca végében, a Vár alatt. (A térképen még megfigyelhető, hogy a mai széles négysávos városi utak helyén akkor még szabadon csordogáló csatornák és mellettük igen keskeny, többnyire csak gyalogos forgalomra alkalmas utak voltak.) A 18. század végétől a fontosabb fahidakat már kőhidakra építették át. (A téglából épített hidakat is kőhídnak nevezték). A fahidak fenntartását a fahiány is igen megnehezítette. A javítást sokszor akkor végezték el, amikor azon a járás már veszélyes volt. A hídjavításokhoz a kamarás szerzett be fát és gerendát, a javító ácsmesterre az útbiztos felügyelt. Igen nagy gond volt, hogy a városnak nem volt erdeje. A fát Móron, majd Csákváron vásárolták, így a fa árán kívül ezt még a fuvardíj is terhelte. Később a város Bodajkon és Csórón bérelt erdőt. Az 1790-es évektől kezdve a város faszükségletének egy részét Adonyban vette meg [17]. Az 1783. évi I. katonai felmérés szerint Székesfehérváron és környékén több kő- (tégla-) híd is volt (a budai és győri utakon és a Palotai út alatt a Jancsár csatornán). Ez a változás igazából a reformkorban gyorsult fel. 1814-ben a tanács olyan határozatot hozott, hogy Kőhíd terve az 1800-as évekből
