Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Székesfehérvár hidjai üptay János 1797. évben készttett belterületi térképe, melyen látható az Új kapu és hídja (Országos Levéltár) várárkot megszüntették, helyén keskeny csatornát alakítottak ki, amin több kisebb híd biztosította a Felsőváros terjeszkedését. 1775-1779 között alakították ki a keskeny csatornákat a korábbi, a várat körbevevő széles várárok helyén (Malom-, valamint Várkörúti-csatorna) [25]. 1782-1783-ban készítették a Sárvíz, a Sárrét szabályozását a Palotai külváros térségében. A Sárvíz szabályozási munkáinak beindulását Mária Terézia rendelkezései nagyban segítették [26]. Az 1764. évi pozsonyi országgyűlésen is felvetették a város követei a Sárvíz lecsapolásának ügyét, ami az ország 18. századi legnagyobb vízrendezési munkája volt. 1787-ben az "áradások megszűntetésére" létesítettek egy új csatornát az ún. Nedves rét és a Gaja-patak között. [17] 1725-ben a tanács segélyt kért a kamarától, mert a helytartótanács által elrendelt hídjavítást nem tudja egyedül kifizetni [24]. Az 1730. évi hídjavítási költségek 994 forintot tettek ki, [17] Ekkorra a város bevételei is nőttek, de a hidakra fordított kiadás ekkor is megközelíti a teljes bevétel tizedét! A hídjavítások költségének fedezésére a város többször kényszerült kamarai engedéllyel hitel felvételére. 1795-ben a város 1000 forintot vett fel az Yblacker örökösöktől a hidak javíttatására. 1806-1809-ben a sok átvonuló katona és a sok eső különösen igénybe vette az utakat és hidakat. A javítás olyan sokba került, hogy városnak 5% kamat mellett 4000 forint kölcsönt kellett felvennie [17]. A 18. században a csatornázással, a mocsarak lecsapolásával és a várfal megnyitásával kezdődött az a folyamat, ami a teljes városképet, a hidak számát is megváltoztatta. 1738-ban a korábbi Budai külváros körüli széles Az 1783-ban készült I. katonai felvételen a városban már 17 híd van, ezek közül kilenc kőhíd és nyolc fahíd. A város külterületén további 19 hidat számolhatunk meg, ezek között két kőhíd van. A vizek szabályozását követően új városrészek, új útvonalak alakulhattak ki. Fokozatosan megszűntek a korábbi nagy hosszúságú fahidak, kisebb nyílású, de sokkal több híd épült a táguló város csatornái felett. 1787-1793 között készült el a várfal déli oldalán az Új kapu és annak fahídja [17]. Akkoriban a várfalakat már sok helyütt szétbontották [22]. A kapu a mai Szent István tér déli, Vörösmarty tér északi torkolatában nyílott. A déli városrész, a mai Széchenyi út közvetlen bevezetését biztosította a belvárosba (a kerülővel járó Palotai kapu és hídja helyett), valamint ide csatlakoztatták az új Budai utat [27], amit a korábban lecsapolt mocsarak helyén építettek ki. (Ezzel változott meg a több mint hét évszázados Budai útvonal, ami a Budai kapuhídtól indult.)