Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Székesfehérvár hidjai vár („Hadút"), valamint a dunai települések (Adony, Földvár) irányába. A közbeeső egyetlen utat ragyogóan lehetett ellenőrizni, megfigyelés alatt tartani [5]. Az utaknak a Budai illetve Palotai kapukhoz való vezetésével az ókori, Gorsiumban lévő, nyílt helyen fekvő útcsomópontot áthelyezték Fehérvár várába. Az új útvonalak és hozzájuk tartozó hidak építését őseink egyik legkorábbi út- hídépítő tevékenységénektekinthetjük. A legnagyobb hídépítő tevékenység a várkapuk előtti hidak, valamint a Sárvíz hidak építésénél folyt. A Sárvízen Szent István korában már három híd is volt Fehérvár közelében. A legkorábbi Sárvíz-híd, a gorsium-fövenyi már az ókortól (I. sz. közepétől) kezdve biztosíthatta az átkelést. Urhida hídja az ókori Gorsiumi útcsomópont Fehérvár várába való áthelyezésének részeként épült ki, *rfrtepnuptrt4 fnctd) hoán innj-ca A tihanyi alapító levél (1055) részlete, az első hosszabb magyar nyelvű, összefüggő szövegrésszel: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea" (azaz mai írással: Fehérvárra menő hadiútra). 1000 körül már állt. Később Battyán hídja vált a legjelentősebbé. Az Árpád korban Magyarország fő nemzetközi útvonalai Szt. István Álba városán és hídjain keresztül haladtak. Ebben a korban Magyarország, így Fehérvár vára is, igen fontos szerepet játszott az európai kereskedelemben. 1018-1200-ig a Nyugat-Európából Fehérváron keresztül vezető út egyben a Szentföld felé vezető zarándokút is volt [6]. 1249-körül, a tatárjárás után IV. Béla építtette ki az új, a mai belvárost magába foglaló, megnagyobbított kő várfalakat. A Budai kapu és hídja új helyen épült ki, a városfal északkeleti sarkában [7]. Ebben az időszakban már két Gaja-patak-hídról is tudunk a várostól északnyugatra. A Gaja-patak Fehérvár vára felett több ágra szakadt. Az északnyugat-délkeleti fő ág vize táplálta a várárkot, mely felett lévő hidat az 1249. évből való írásos anyag „pons Mony" néven említi, és a palotai és győri utakat kötötte össze [8]. A Sárrétbe folyó Gaja-patak-ágak szétterült, mocsaras területén átvezető hosszú fahíd (a mai Hármas híd környékén) 1249-ben szintén állhatott. Kiépítését követően már erre haladt a fő veszprémi (palotai) út, ami korábban Úrhida hídján át a Sárrét déli oldalán vezetett. 1405-ben Zsigmond király rendelte el a városok megerősítését [9]. A három külváros sáncai és árkai, valamint a külvárosok kapuhídjai valószínűleg ezt követően, a 15. század folyamán készültek el. A külvárosok erődítése után a város négy szigetből állt, és hat felvonóhidas kapuhídja volt. 1473-ban Mátyás király a városfalat új védmüvekkel, rondellákkal erősítette, amihez Veszprém és Somogy megye jobbágyságát is kirendelte [10]. A munkálatoknak a kapuhidak felújítása is része lehetett. A 13-16. században gondot jelenthetett a hídfenntartás, a korhadó faszerkezetek állandó cseréje, a hidak nagy hossza miatt. A várkapuk hidjai - főleg a belváros két kapujának nagy fahídja - a nagyobb ünnepségeken igen túlterheltek lehettek. Valószínűleg minden, a városban lü^ Az 1601-ben készült (utólag színezett) francia metszet. A Budai kapuhíd még a vár északkeleti sarkában volt, a Várpalota (Veszprém) felé vezető sziget végén hosszú fahíd látható megtartott fontosabb eseményt a várkapuk hídjainak javítása előzhetett meg. Székesfehérváron a középkor folyamán 40 királyi és 50 királynői koronázást tartottak, királyi esküvők és királyi temetkezések székhelye volt, 48 alkalommal tartották itt az országgyűlést, a „törvénylátó napokat", királyi hetipiacai voltak, majd a késő Árpád-kortól itt tartották az ország legfontosabb vásárát augusztus 14-28 között [11]. 1543-1601. között a török sereg által elfoglalt Fehérvár lényegében a középkori formájában állott. A hidakat ebben az