Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei "flspttC Boltozatok Boltozatok Fejér megyében a római kori úthálózaton nagyobb vízfolyások fölött fahidak voltak, nem zárható ki azonban, hogy elsősorban a limes úton épülhettek boltozott hidak. Régészeti feltárások eddig olyan céllal nem történtek, hogy ezt igazolják [1]. Százhalombatta, az Adony melletti Váli-víz, Baracs hídja a limes úton, Ráckeresztúr Szent László patakon épült hídja és Vértesacsa hídja él az emlékezetben római kőhídként [2, 3, 6]. Ezekre a hidakra mégviszszatérünk, de lássuk először, hogy boltozatok építése hogy alakult a megyében. 1766-ból fennmaradt egy (latin nyelvű) kimutatás, mely 12 boltozott műtárgyat sorol fel Móron, Pentelén (2 híd), Baracson, Battán, Tárnokon (2 híd), Etyeken (2 híd), Bicskén, Ácsán (2 híd) [4]. Ezek közül méretével kiemelkedik a postaút Battán áló 44 öl hosszú hídja és a tárnoki egyik híd, mely 25 öl hosszú volt. Mindkét híd szélességét Johannes Fiatlus szuperintendens 2 öl szélesnek jegyezte. A kőhidak között nem szerepel a ráckeresztúri, ez azonban egyértelműen még nem zárja ki, hogy korábban nem lehetett boltozat, hisz a baracsi hidat, a mellette álló csárdával együtt kőhídként tartották számon, pedig abban az időben, amikor a helynévkutatás folyt (1864), a baracsi biztosan fahíd volt [2, 5]. Székesfehérváron 1779-től biztosan épültek boltozott kő- illetve téglahidak: a Palotai kapunál lévő, a külső Palotai kapun túli (1783) és a Budai kapunál 1796-ban a Szent János híd, mely korábban Királyhídnak nevezett hosszú fahíd volt [7]. Székesfehérvár hídjainak történetéről külön fejezet szól ebben a könyvben, ezért itt részleteket nem szükséges említeni. Az I. katonai felmérés (1783-84) térképszelvényein piros színnel voltak jelölve a kőhidak, így pl. Ácsán és Tordason l-l, Botpusztán, Bicskén, Száron, Válón 2-2 híd [8]. 1818-ban ismét készült felmérés a megye hídjairól [5], Ebben meglepően sok: 132 kőhíd szerepel, közülük a közösséget szolgálta 97 és birtokosok tulajdonában volt 35. A kőhidak aránya ekkor 20 % volt a megyében. Érdekes néhány adatot ismertetni ebből a kimutatásból, dr. Gáli Imre jegyzetét is figyelembevéve [9]. Acsákvári járásban 31, a bicskeiben 40, és a sármellékiben 61 boltozat volt. Legalább öt öl (közel 10 m) hosszú híd a sármelléki járásban 19, a csákváriban 4, a bicskeiben pedig hat volt. Kiemelendő ezek közül a sármellékijárásban: Batytyán (ma Szabadbattyán) 7 öl hosszú hídja a postaúton, Bodajkon és Móron egy-egy 8 öl hosszú, Csórón az "országúiban" álló 18 öl hosszú és 3 öl széles u.n. "Magas kőhíd" , Inotán egy 21 öl hosszú és 5 öl széles, a csákvári járásban: Velencén 11 öl hosszú és 4 öl széles kétnyílású ("két sípra"), Seregélyesen egy 7 öl hosszú, 4 öl széles, Sárosdon 7 öl hosszú, 4 öl széles, a bicskei járásban pedig Batta 67 öl hosszú hídja, Martonvásár 30 öles, Baracska 15 öles és Ráckeresztúr 8 öles boltozata [5, 9]. A három járásban Székesfehérvár és az uraságok építette hidakon kívül 37 településen volt kőhíd. Vál hidjai 1784-ben az I. katonai felmérésen Hadtörténeti Intézet és Múzeum Velence kétnyílású boltozata 1818 előtt épült, Hidlap 1958, Közútkezelő tervtára Százhalombatta "római" hídja napjainkban, Gyukics Péter felvétele