Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Egyéb hidak Székesfehérvári közúti Gaja-patak-híd szélesítése a volt 63. sz. főút 96+968 km szelvényében Szélesítés éve: 1963-1964. Támaszközei merőlegesen: 4,15+13,60+4,15 m Nyílásai merőlegesen: 3,95+13,46+3,95 m Nyílásai ferdén: 5,00+17,00+5,00 m Pályaszélesség: 1,25+9,30+1,25=11,80 m Szerkezeti hossz: 28,20 m Vonalvezetés: egyenes, a patakot 52°20' szög alatt keresztezi Teherbírás: „A" osztályú Építtető: KPM Közúti Igazgatóság, Székesfehérvár, Csányi Mihály és Tóth Ernő műszaki ellenőrök Tervező: Hídépítő Vállalat, Kenderesy János és újító társai. Kivitelező: Hídépítő Vállalat, Kiss Imre építésvezető. Építési költség: 3 308 842 Ft Előzmény A Fehérvárról Várpalota felé vezető úton, a Palotai kapun túl a Gaja (a középkorban Celény) felett valószínűleg 100 m hosszú híd állt a királyi székhely alapításától kezdve [1]. Ez a híd a török megszállás alatt is (1543-1688) fennállt, s neve, bár ennél hosszabb híd is volt egyes időszakokban, Hosszú-híd volt. Az I. katonai felmérésen (1783) öt kisebb híd látható a hadmérnöki felvételen. Többször árvíz rongálta meg ezt a hidat is, ezért 1818-ban kőhíddá építették át. Fontos, szép műtárgy lehetett, az ősi bazilika köveiből építették, megörökítették a híd építőit: Riedler József kőműves mester és Fiedler Mihály főpallér nevét is [1]. A „hosszú" híd helyett a sokkal rövidebb kőhíd csak 63 évig szolgálta a közlekedőket, árvíz pusztította el, ekkor (1881-82) a Gaja és ártere fölött előrelátóan két 18,0 m nyílású acéltartós híd épült [2]. A hazai vashídépítés korai jeles alkotásai voltak, egyikük - már funkció nélkül - még a közelmúltban is állt, ma hídskanzenben való felépítésre vár. Érdekes, hogy 1851-től a Gaja-hidat a mai napig Hármas-hídnak hívják, az előbb említett ártéri hidat pedig Cifra-hídnak. A Budapest-gráci út korszerűsítésekor 1935-ben új nyomvonalon mindössze 6,0 m nyílású Gaja-híd épült Somlyó József oki. mérnök tervei szerint [3]. Hasonló nyílású ártéri híd is épült, ezek azonban súlyosan károsodtak az 1940-es pusztító árvízben. Ekkor épült a ma is - szélesített formában álló konzolos gerendahíd (4+13+4 m nyílással). A 1935-ban épült híd, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A híd 1940-ben, Fejér Megyei Múzeum A régi híd 7,0 m kocsipályája és a hozzá csatlakozó, korszerűsített 8,0 méteres út sok baleseti veszélyt rejtett magában. Ezért a KPM a híd korszerűsítését is tervbe vette. Az Uvaterv a régi híd teljes elbontását és új híd építését tervezte meg, amit a KPM 1963. április 23-án jóváhagyott. A terv átdolgozására a Hídépítő Vállalat újítási javaslatot nyújtott be, melyet a KPM Közúti Főigazgatóság elvben elfogadott. A javaslat szerint a régi híd megtartásával, nagyobb teherbírású új főtartók beépítésével egyszerre a szélesítés és az erősítés is megoldódik. 146