Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei -*«fea*^ i J r Hidak és a művészet Hidak és a művészet A hídépítés ősi mesterség és művészet is egyben. Mesterei-művészei voltak a hídépítésnek is az ácsok, faragómolnárok. Fejér megyében Úrhidánál (997 körül) és a Királyi Székhelyen: Székesfehérvár városkapujánál (1018 körül) fontos és jelentős fahidak épültek a Sárvízen, a Gaján és a várárkokon. Sajnos, ezekről rajz a korai időből nem maradt fenn, a Budai kapunál lévő egyik híd neve: Király-híd jelzi, hogy nem egyszerű műtárgyak voltak ezek [1]. A 30-120 m hosszú fahidakat, főleg fenntartási nehézségek miatt a 19. század végén már kőhidakká építették át, akkortól új mesterek: kőművesek, kőfaragók építhettek jelentős, szép hidakat. A Budai kapunál évszázadok óta álló nagy fahidat, a Királyhidai 1796-ban építették át kőhíddá, s ekkortól Szent János-híd lett a neve, nyilván a hidak védőszentjének - Nepomuki Szent Jánosnak - a fülkében álló szobráról elnevezve. Nepomuki Szent János szobra a Maíom-csatorna hídján, Molnár Tibor felvétele A hidak szobrokkal való díszítése, ha nem is volt túl gyakori a megyében, de a zárókőben elhelyezett dombormű Székesfehérváron a Pusztafolyón (Gaja) - a sajnos 1979-ben átépített - boltozott hídon (Jézuska híd) ismereteim szerint hazánkban egyedülálló [2]. Az ún. Hosszú-hidat (Gaja-híd) 1818-ban, az akkor romos Bazilika köveiből építette Riedler József kőművesmester és Fiedler Mihály főpallér, mint ezt az építéskor elhelyezett emlékiratból tudjuk [1]. Székesfehérváron hídon fülkében is állt Nepomuki Szent János szobra. Szép boltozott hidak Székesfehérváron ma már alig láthatók, részben mert átépítették az elmúlt évtizedekben, részben azért, mert a csatornák rejtik a régi boltozott hidakat [1, 3]. A megyében ma már kevés nagyobb, értékes boltozat áll, ezekről külön fejezetben van szó e könyvben. Említésre méltó, hogy pl. Ercsiben, egy önkormányzati úton lévő boltozat zárókövében emléktábla, a Válón állón a megye címre található. Különösen értékes a Martonvásár kastélyparkjában álló háromnyílású boltozat, s az alcsúti arborétum boltozatai is [3, 4]. A Szent János híd támfala és egy gyalogos híd , Fitz-Császár-Papp: Székesfehérvár, Műszaki Könyvkiadó A megyében korán (1890-től) vasbeton hidak épültek, közülük az első (hazánkban a második) Alcsút kastélykert igényes boltozata, dr. Imre Lajos ecsetrajza