Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Függelék

Függelék Tervezők, kivitelezők Aszfaltozó és Kövező Vállalat 81. sz. út 9,680 km és több híd 1950 Dunamenti Mélyépítő Vállalat 6. sz. főút 66,825 km híd 1950 Dunaújváros Felsőfoki-patak-híd 1951 6. sz. főút vasút feletti híd 1951-52 Közúti Hídfenntartó Vállalat Szár, vasútvonal feletti híd 1950-51 2. sz. Mélyépítő Vállalat 7. sz. főút, Székesfehérvár, vasút feletti hidak erősítése 1952 Kálóz, Nádor-csatorna-híd 1952-53 3. sz. Mélyépítő Vállalat Mezőfalva, vasút feletti híd 1954 Hídépítő Vállalat Molnár Zoltán Sárszentmihály, Malomcsatorna-híd 1960 Nagy Mihály Seregélyes-szabadbattyáni út 5,260 km híd 1963 Vájna Zoltán Nádasdladány, Nádor-csatorna-híd 1958-59 Orosz Károly Mezőkomárom, Sió-híd 1962-63 Kiss Imre 8. sz. főút, Gaja-híd 1963-64 M7 Kápolnásnyék, gyaloghíd 1967 Gyukits György M7 Nádor-csatorna-híd 1969 Mező József Úrhidai Nádor-csatorna-híd 1973 Prjevara Mihály 7.sz. főút, Polgárdi, vasút feletti híd 1984 Boros Péter 7. sz. főút, Dinnyés, vasút feletti híd 1984 Székesfehérvári Közúti Üzemi Vállalat Horváth Dániel Nagyhörcsök, Nádor-csatorna-híd 1960 Székesfehérvári Közúti Építő Vállalat 62. sz. út 34,038 km híd 1971-72 64. sz. út 2,378 km híd 1975 64. sz. főút 15,357 km híd 1973 Kápolnásnyék, vasút feletti híd 1975-76 64. sz. út 33,055 km híd 1976 811. sz. út 7,632 km híd 1978 811. sz. út 41,586 km híd 1978 Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 62. sz. út 18,621 km híd 1971 Sárvízi Malomcsatorna Társulat 63. sz. út 46,305 km híd 1971 Duna Új-Híd Konzorcium (Vegyépszer Rt, Hídépítő Rt.) M8 Duna-híd 2004Betonút Szolgáltató és Építő Rt. 8. sz. főút 1,987-17,083 km hidjai 2003 Székesfehérvár nyugati elkerülő ut hidjai 2005 Megjegyzés: Egyes kivitelező vállalatok neve és szervezete gyakran változott, pl. a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (MÁVAG) (1874) neve 1969-től Ganz-MÁVAG, majd 1988-tól Ganz Acélszerkezeti Vállalat, 1993-tól Ganz Híd-, Daru és Acélszerkezetgyártó Rt. lett. A mélyépítési és vasbeton munkák vállalkozói a II. világháború után Duna-híd Munkaközösség néven szerveződtek, ezekből alakult 1949-ben a Mélyépítő és Mélyfúró Nemzeti Vállalat, majd 1950-ben a Hídépítő Vállalat. A legnagyobb hídépítő vállalat 1993-ban részvénytársasággá alakult, már 1991ben megalakult speciális feladatokra a Betonplasztika, a Hídépítő speciál és a Hídtechnika. A kisebb hidak építésében nagy szerepük volt a közúti üzemi, majd a közúti építő nevet viselő vállalatoknak. Ezek az 1950-ben alakított útfenntartó vállalatok utódjaként szerveződtek 1958-ban. Az újabb átszervezés 1968-ban következett, amikor közúti építő vállalatokká alakultak. Útépítő nagyvállalatok: az Aszfaltútépítő és a Betonútépítő Vállalat is sok híd építésében vett részt. A rendszerváltozás után a Strabag, a MAHID és a nagyhidak építésére szerveződött konzorciumok jöttek és jönnek létre. Megyei mérnökök, műszaki ellenőrök Fehérváron 1743-ban Parraghy Jánost útbiztosnak nevezték ki, ő hídügyekkel is foglalkozott. Csapó Benjámin megyei mérnök értékes megyei térkép mellett fontos vízrendezési terveket, s nyilván hídterveket is készített. 1867-től volt államépítészeti hivatal, Székesfehérváron kezdettől volt ez az 1950-ig működő, jól szervezett hivatal intézte a hídügyeket. A viszonylag kislétszámú intézményben nem volt külön hídügyekért felelős, ám bizonyos specializálódás nyilván volt. Különösen sok hídlap, terv, ügyirat maradt fenn 1945-49 közötti időből, ezekből tudjuk, hogy különösen sokat foglalkozott hídügyekkel Cser István, Feczkó István, Arday-Janka Barnabás, Boza Albin, Csath Béla, Morsányi Nándor, Pózna János. 201