Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások A dunaújvárosi Duna-híd közlekedést tett lehetővé. Ezért volt nagyjelentőségű, hogy a bajai Duna-híd konzolosítása (1990), majd a konzolok megerősítése a közúti és vasúti forgalom szétválasztását a közlekedés feltételeinek jelentősen javulását eredményezte. A dunaföldvári Duna-híd korszerűsítése, a vasúti forgalomnak a hídról történt levételével (1999), majd a szekszárdi Duna-híd megépítése (2003) tovább javította a Dunán való közúti átkelés lehetőségét, ám így is Budapest alatt kb. 70 km-en csak komppal lehet átkelni a Dunán. Ezért rendkívül fontos az M8 autópálya és a dunai átkelés megépítése, mégpedig teljes autópálya keresztmetszettel. Dunapentelénél (Dunaújváros ősi elődje) mindig volt felső és alsó révátkelés. A Budapest és Dunaföldvár közötti Duna-híd gondolata már 1926-ban felvetődött, akkor azonban úthálózati adottságok miatt a dunaföldvári híd épült meg. A magyarországi Duna- és Tisza-hidak műszaki fejlesztésére 1985-86-ban készített tanulmány szerint 1996-2010 között tervezték Dunaújvárosnál 8,5 m. széles híd építését, 2 x 50 m-es ártéri és 5 nyílású (70+100+184+100+70 m) mederhíddal, acél, illetve szabadbetonozásos feszített vasbeton szerkezettel a 62. sz., illetve 51. sz. főúthoz csatlakozva. A 624 méter hosszú híd építési költségét 1 milliárd forintra becsülték. A Dunaújváros térségében megvalósuló hídépítés gondolata nem került le a napirendről, s különösen felerősödött az 1996-ban tartott „Dunaújvárosi Duna-hídért" konferenciával. Előszóra Dunaújváros fölötti, majd különböző okokból a Dunaújváros alatti átvezetést fogadták el, s elkészült a híd tanulmányterve. Ennek alapján a Nemzeti Autópálya Rt. 2002 tavaszán ajánlatot kért a hídtervező társaságoktól a dunaújvárosi Duna-híd tervezésére. A tervezés alapja a korábbi tanulmányterv volt, de a kiíró lehetőséget adott eltérő megoldásra. A Főmterv Rt. Híd- és Szerkezettervező Irodája eltérő megoldásra tett javaslata a Duna két partján meglévő, illetve tervezett hajózási igények figyelembevételével 300 m körüli híd-nyílást javasolt, melyet a közelben lévő 120 kV vezeték miatt nem lett volna célszerű ferdekábeles mederszerkezettel tervezni, ezért kábelekre függesztett, merevítő gerendás, kosárfül alakú acél ívet javasolt. Az engedélyezési tervet 2003 februárjában nemzetközi zsűri tárgyalta és elfogadta. A mintegy 1680 m hosszú híd medernyílása méreténél fogva különleges számításokat és vizsgálatokat igényelt. A 48 m magas, 16,5o dőlésű ívek stabilitási vizsgálatát a Budapesti Műszaki Egyetem készítette, a független ellenőrzést pedig a Pozsonyi Műszaki Egyetem végezte el. [1, 2, 3] A Duna-híd és a csatlakozó M8 autópályaszakasz kiviteli szerződését 2004. szeptemberében írták alá. A híd általános elrendezése Az M8 autópálya Fejér megyei szakaszának legnagyobb hídja a dunaújvárosi Duna-híd a csatlakozó jobb parti ártéri híddal. Ez a híd több szempontból is a Jegek" a kategóriájába tartozik. A három részből álló műtárgy, hiszen bal parti ártéri híd is tartozik hozzá, azonban ez már nem Fejér megyébe esik, teljes hossza 1682,55 m. Hossz-szelvénye a dunaújvárosi löszfaltól kezdődően állandó 1,46 %-os esésben van a bal parti síkságig. Alaprajzilag az ártéri híd R=7000 m sugarú jobb ívben halad, majd közvetlenül a mederhíd előtt egyenesre vált és így marad végig. A jobb parti ártéri híd 13 nyílású, összesen 1067,63 m hosszú, pályánként önálló, folytatólagos többtámaszú, ortotrop pályalemezes, állandó magasságú, szekrénytartós gerenda híd. A bal parti ártéren ugyanilyen szerkezet található, de csak 4 nyílású, 302,48 m hosszúságú. A mederhíd támaszköze 307,8 m, elkészültekor hazánk legnagyobb szabadnyílású hídja lesz. Az ív magassága az útpálya felett eléri a 48 m-t. Szerkezete kosárfül alakban elrendezett ívekre kábelekkel függesztett gerenda. Ebben a szerkezet fajtában a világ legnagyobb támaszközű hídja lesz. A híd szélessége is a maga 44 m-ével tekintélyes méret, hiszen egy szerkezeten helyezkedik el mind a két pálya összes forgajmi sávja, járdája és az ív dőlése miatt szükséges további területek Az alépítmények Kéregelem süllyesztése úszódaruról, Csecsei Pál felvétele A Fejér megyei ártéri híd hídfő melletti nyílásának támaszköze 75 m, a további 12 nyílásé 82,5 m. Az ártéri híd utolsó nyílásának mindkét támasza a Dunában áll, az utolsó egyben a mederhíddal közös támasz. A geotechnikus tervezők és szakértők az altalaj adottságok figyelembevételével kijelölték a cölöp próbaterhelések helyét, melynek eredményeként a jobb oldalon hét vizsgálat készült, ebből az egyik a