Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Székesfehérvár hidjai A déli külváros (Nova Villa) kapujának hídja (térképi jelölése: 6) A 15. sz -tói a hosszúkás, a belvárostól délre fekvő sziget déli végén állt, a mai Széchényi út Aszalvölgyi árok kereszteződésénél, a Csíkvári út elágazása felett [23]. A szigetnek csak a kapu melletti déli végén voltak földsáncai. A híd itt is a középső rondella nyugati oldala mellett ívelte át a vizesárkot. A híd hossza kb. 25 m lehetett. 1601-1602-ben itt nem készült erődítés, mivel ez a külváros is elnéptelenedett az ostromok során. A kapuhíd a középkorral egyezően 25 méter körüli lehetett. Az 1783. évi I. katonai felvételen az árkon fahíd látható, de a sáncrendszer már nem. 1833-ban készült felmérésen kőhídként szerepel. Székesfehérvár hídtörténetének második korszaka: 1738-tól a hidak számának növekedése, később a „hidak városa", majd a csatornák befedésével a hidak láthatatlanná válása A 18. század elején a város úthálózata, a hidak helyzete lényegében a közép- és török-kornak megfelelő volt. A város szigetei közötti kapcsolatot, a városon való áthaladást hosszú fahidak biztosították, melyek egyre nagyobb teherré váltak. A bécsi udvari kamara és a helytartótanács különösen sokat foglalkozott Székesfehérvár hídjaival. 1716-ban a bécsi udvari kamara elrendelte, a következő két évben pedig sürgette a mocsarak feletti hidak haladéktalan helyreállításátjavítását [17]. 1783-ban készített i. katonai felvétel Székesfehérvári részlete. (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi térképtár) 1738-ban, 1778-ban és 1794-ben a helytartótanács katonai okokból rendelte el haladéktalanul a hidak javítását. Az 1760-as évektől a magistratus évente a helytartótanácshoz terjesztette fel az utak, hidak javításának táblázatát. 1743-ban nevezték ki a város első útbiztosát (Parraghy Jánost) az utak, hidak fenntartására, a városi építkezések felügyelésére [17], jóval MáriaTerézia erre vonatkozó rendelete előtt. 1799. évi királyi parancs: Az utakat, töltéseket, hidakat hozzák rendbe az olvadás után, hogy a katonaság számára természetbenieket lehessen szállítani [21]. Az 1724. évi számadás szerint a hidak karbantartására 400 forintot fordítottak. [16] Ez az összeg igen jelentős, a város egy évi teljes bevételének 1/10-e volt! tételezhető. A kapu a mai Szekfű Gyula utcától kissé északabbra lehetett [23]. A hidat 35-40 m hosszúnak feltételezhetjük. A Budáról a koronázó városba érkező királyok és kíséretük e hídon és kapun keresztül érkeztek Fehérvárra. 1602-ben az elnéptelenedett Budai külvárosnak ekkor már nemcsak keletnek, Buda felé volt hídja, hanem észak (Bécs, Győr, Csókakő és Zámoly) felé is, ami a vizesárok felett kb. 25 méter hosszú lehetett 1738-ban a külvárost körülvevő korábbi széles várárkot megszüntették, a helyén keskenyebb árkot hagytak, ezen kisebb fahidak voltak. A Buda felé vezető hidat a régi helyéhez képest délebbre építették, mivel a középkori Budai út nyomvonala megváltozott. Az 1783-ban készült I. katonai felmérés Győr felé az Öreg utcában (mai Móri út) az egykori várárok helyén kőhidat jelölt. 1833ban a Buda felé vezető úton is kőhíd volt az egykori várárok helyénél.