Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)
A megye hídállománya
A megye hídállománya Vasúti hidak Átereszek és hidak anyag szerinti megoszlása (545 db) boltozott híd (25 db) vasbeton híd (124 db) nyíltáteresz, fatartós és fedlapos áteresz (12 db) 10 m fölötti nyílású vasúti hidak anyag szerinti megoszlása (19 db, 357 fm) A vasbeton hidak száma 124, amelyből egy feszített szerkezetű. A 11 db acélszerkezetű híd adja szabad nyílásban a hidak 24 %-át. Ebből hét gerinclemezes szerkezet, kettő rácsos híd és kettő provizórium. A megye egyetlen provizóriuma a kétnyílású mezőkomáromi Sió-híd, de a vonalon 1991 óta a forgalom szünetel. Az acélhidak a II. világháború pusztítása után épültek. A Sárvíz-Nádor-csatornát négy helyen keresztezi a vasút. Szabadbattyán határában a Déli Vasúttársaság épített először hidat a Sárvíz-Nádorcsatorna fölött. Ennek szélesítéseként azonos szerkezeti rendszerrel építette meg a Balatonvidéki Vasúttársaság a maga hídszerkezetét a Börgönd - Tapolca vonal részeként. Az áthidalószerkezetek felsőpályás, oszlopos rácsozású gerendahidak voltak 26,8 méter támaszközzel. A Budapest - Murakeresztúr vonal második vágányának kiépítésével (1940) a Sárvíz keresztezése háromvágányúvá vált. Még a II. világháború pusztítása előtt új szerkezetek készültek az átépített alépítményeken, amelyek azonosak a háború után újjáépített hidakkal. A felsőpályás, változó magasságú gerinclemezes tartók magassága 1250 és 2400 mm között változó. A mura keresztúri vonal jobb vágányában fekvő hidat 1949. augusztus 12-én, a bal vágányA szabadbattyáni Sárvíz-híd próbaterhelés alatt, a MÁV felvétele A mezőkomáromi provizórium pusztulóban, Gyukics Péter felvétele ban fekvőt pedig augusztus 30-án adták át a forgalomnak. A tapolcai vonalba beépített provizóriumokat csak később építették át hasonló formában végleges szerkezetekké. A megyében a másik vasúti Sárvíz-keresztezés a Budapest - Szentlőrinc vasútvonalon van Rétszilas határában. A vonal építésekor, 1882-ben emelt hidat a vasúti terhek emelkedésével 1904-ben megerősítették. A II. világ-
