Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Autópályák hidjai Előfordult, hogy beázás miatt a külső szegélynél a felszerkezet betonja tönkrement, melyet a felújításkor lokálisan kijavítottak vagy kicseréltek. Kezelői előírás szerint rugalmas műanyag alapú szigetelést kellett volna a burkolattal közvetlenül érintkező hidakra felhordani, azonban a feszített határidők és a kedvezőtlen időjárás miatt egy részüket az időjárási körülményekre kevésbé érzékeny PmBA modifikált bitumenes alapú rendszerrel szigetelték. A töltéstestben lévő kisebb hidakat modifikált bitumenes lemezszigeteléssel látták el. A kialakított mélyvonalba burkolatszivárgót helyeztek el. A kiegyenlítőlemez mély oldalára keresztszivárgót építettek be, megoldva ezzel a korrekt vízelvezetést. Valamennyi beton szerkezeti elem sóvédelmi bevonatot kapott a vonatkozó Útügyi Műszaki előírások szerinti BV1 és BV3 kategóriának megfelelően. A pálya feletti műtárgyak pilléreinek ütközés elleni védelmére kiemelt szegélyekre helyezett korlátokat készítettek. A hídfelújítások keretében sóvédő bevonatok készültek, Nemzeti Autópálya Rt. Három hídnál a hídvizsgálat oly mértékű szerkezeti károkat állapított meg, hogy felszerkezetük cseréjét rendelte el. FT tartókat ma már nem gyártanak, ezért FP panelokkal együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez készült újonnan. Mindhárom műtárgy jobb- és bal pálya hídjának tartószerkezetét a jelenleg szabványos légrés betervezésével alakították ki. Valamennyi pálya feletti műtárgyat, melyek korábban a fenntartási munkák során még teljes körű felújításra nem kerültek, ekkor kompletten felújítottak. E munka keretén belül helyezték el a súlyos baleseti kategóriának megfelelő kettős közúti vezetőkorlátot. A hídfelújítások tervezője: Pont-TERV Rt. A hídfelújítások kivitelezője: Magyar Autópályaépítő Konzorcium (Vegyépszer Rt. és Betonút Rt.) Mérnök: ÁMI Kft. Az Ml autópálya hidjai Fejér megyében Az Ml autópálya a 29+570 km szelvény és az 50+690 km szelvény között Fejér megyében halad. Az Ml autópálya Budapest-Tatabánya közötti szakaszán belül először a Bicske-Tatabánya közötti szakasz engedélyezési és kiviteli tervei készültek el. Az előkészítés egyéb műveletei (engedélyeztetés, egyszerűsített kisajátítás) is e szakaszon kerültek először olyan állapotba, hogy a kivitelezés 1978-ban megkezdődhetett. Ezt követően a Herceghalom-Bicske szakaszon haladt az előkészítés és a kivitelezés. A Bicske-Tatabánya közötti szakasz 1982-ben, a Herceghalom-Bicske közötti szakasz 1985-ben készült el. A beruházó a Budapesti Közúti Igazgatóság, a generálkivitelező a Betonútépítő Vállalat, alvállalkozója a Hídépítő Vállalat volt. Hullámosított acéllemez műtárgy az Ml autópálya 45,304 km szelvényében, Uvaterv A Hoyer-rendszerű előfeszített vasbeton hídgerendák alkalmazása lehetővé tette a korábbiakhoz mérten lényegesen rövidebb átfutási idővel megvalósítható hídépítést. Az autópálya-építési program kapacitásnövelést igényelt. Ez az igény az előregyártás teljes körűvé tételével látszott megoldhatónak, mert így a hídépítés szerelő jellegűvé vált. Utólag megállapíthatjuk, hogy ennek a felfogásnak az erőltetése számos későbbi probléma forrása lett, s olyan szélsőséges próbálkozások is történtek, mint a síkalapok előregyártása. Sem maguk a szerkezetek, sem a kapcsolataik nem tudtak ellenállni a korróziót okozó igénybevételeknek, s ennek következményei a hídfenntartásban és a hídrehabilitációkban ma ütnek vissza. Fejér megyében az Ml autópályán 19 műtárgy épült; ezek közül 16 pálya alatti, három pedig pálya feletti. Vízfolyás felett három, közút felett négy, földút felett négy, gyalogút felett két, bányaüzemi út, illetve szállítószalag felett két híd épült, egy híd