Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei A 10 m-nél hosszabb hidak építésében is jól hasz­nálható volt ez a tartórendszer több, (általában há­rom) nyílású cölöpalapozású, fejgerendás kialakí­tással. Az első ilyen híd 1963-ban a Dinnyés-Kajtori­csatornán épült (a mai 6214. j. úton). További öt híd készült ilyen kialakítással, az utolsó Enyingen 1977­ben. FT tartós híd 1986-ban épült utoljára [13]. Autópálya hidak, előregyártott hídgerendák na­gyobb nyílású hidaknál Gyorsforgalmi utak építése a megyében 1959-ben a mai 1. sz. főút nyomvonalán kezdődött. A Fejér me­gyei szakaszon hat híd épült, közte 1961-ben a há­romnyílású szári felüljáró a hegyeshalmi vasútvonal felett, erről a hídról az egyedi hídleírások közt lesz szó. Az Ml autópálya kiépítése - nem az előbb em­lített autóút bővítésével - 1977-79-ben készült el. Az M7 autópálya építése a megye vasbeton híd­építésében külön korszak volt. Egyedi tervezésű, esztétikus, túlnyomó részben monolit vasbeton hi­dak épültek, változatos pillérkialakítással és szerke­zettel: keretek, boltozatok, lemezhidak. Az M7 autópálya feletti gyalogos híd építés közben, és készen. Az Uvaterv felvétele Az M7 autópálya táci csomópontjának íves alaprajzú műtárgya, az Uvaterv felvétele "?, t, SR Vasbeton hidak A vasutak fölött háromnyílású feszített hidak épül­tek, egyvágányú vonalak fölött feszített hídgerendák­kal, kétvágányúak fölött monolit szélső nyílások közé függesztett, helyszínen előregyártott tartókkal vagy utófeszített többcellás vasbeton szekrénnyel [22, 23]. Az autópálya fölötti hidak egy ütemben, az autópá­lyát átvezetők pedig egy vagy két ütemben épültek. El­ső ütemben 1965-70-ben a bal pálya, második ütem­ben a jobb pálya épült [24]. Az autópályák hídjairól külön fejezetben találhat információkat az olvasó. 1969-ben a 6. sz. főút Százhalombattát elkerülő szakaszán háromnyílású (17,0+22,5+17,0 m), két­támaszú tartók sorozatából álló, többcellás, vasút feletti híd épült. Különlegessége ennek a hídnak a pillérkialakítása is. A 6. sz. főút műtárgya Százhalombattánál, Gyukics Péter felvétele 1973-ban Úrhidán ritkán alkalmazott, kétfőtartós 18,0 m nyílású monolit vasbeton híd épült a Nádor­csatornán. A közúti hidak felszerkezetének előregyártott kivi­telben való építése 1971-től vált széles körben lehe­tővé, amikor már a 10,0 m-nél nagyobb nyílások áthi­dalására alkalmas EHG (előregyártott hídgerenda) tar­tók gyártása megkezdődött. Ennek a hídgerendának fejlesztett változatával (EHGE) épült, mégpedig az alépítmény előregyártásával is Kápolnásnyéken, hazánkban az első teljes előregyártású híd az M7 autópályához csatlakozó forgalom levezetésére, a Bu­dapest-murakeresztúri vasút és a 7. sz. főút felett 1975-76-ban [25]. Az ötnyílású (2x14+3x20 m), 96,6 m hosszú híd - az autópálya hidak figyelmen kívül ha­gyásával - Fejér megye legnagyobb felületű hídja (1142 m 2 ). Építése nagy vállalkozás volt. Az alépít­mény előregyártását is meg kellett oldani, s az ele­mek beemelése (401 közúti és vasúti gőzdaruval) lát­ványos, nem szokványos feladat volt. Az oszlopok 8­12 m hosszúak, 13-19 t súlyúak, a szerkezeti geren­dák 12,6 m hosszúak, 20,6 t súlyúak voltak [13, 25]. Az előregyártott hídgerendák újabb, korszerűsí­tett változata a EHGT, 1975-ben készült el. Fejér megyében 1980-ban épült először (a 8203 j. úton) egy 22,1 m nyílású híd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom