Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A hídépítés fejezetei

A hídépíté s fejezetei áá &jk W egyenes vonalú részre felbontva - lépcsős elrende­zéssel - épült. A keretlábak 8,8 m magasak voltak, az áthidaló rész 1,3 m-es szerkezeti magasságú, erő­sen kiékelt. A híd nyílása 10,28 m volt. E hídról Har­kányi János részletes ismertetést adott [7]. Ez a híd is a háborús pusztítás áldozata lett, tervrészletek és a hivatkozott cikk emlékeztet Sávoly Pál zseniális ter­vezői munkájára. A dinnyési felüljáró építés közben [7] Székesfehérváron 1935-ben a 8. sz. úton a Gaján 6,0 m nyílású vasbeton gerendahíd épült, ez azért érdemel említést, mert elődje, az acéltartós híd 1882 óta viselte a forgalmat, ám az útkorszerűsítés miatt új nyomon új hidat kellett építeni. Meglepő, hogy gerendahídként épült, ilyen kis nyílással. 1940-ben az árvíz bebizonyította, hogy a hidat át kell építeni, ekkor készült a megszélesítve ma is álló ú.n. Hármas-híd (4+13+4 m nyílással). A konzolos gerendahíd a későbbiekben a Sárvíz-Nádor típus­hídjává vált, igaz, hogy nem öt bordával, mint ez [8]. Erről a hídról is, mint a jelentős vasút feletti és Sárvíz-Nádor-csatorna hidakról egyedi hídleírásban is beszámolunk. A 8. sz. főút Gaja-hídja, Közútkezelő felvétele A 7. sz. főút korszerűsítése is 1939-41-ben folyt. Ekkor épült a celldömölki és a komáromi vasútvonal felett Sávoly Pál két igen gazdaságos kerethídja. A 7,0 m nyílású 40 cm falvastagságú karcsú hidak négy évet sem éltek meg épségben. Felrobbantásuk után sem csuklottak össze, újjáépítésük 1947-ben történt meg [9]. A Sávoly Pál tervezte kerethíd Székesfehérváron, (Molnár Péter felvétele, Fejér megyei Múzeum) Háborús pusztítások, újjáépítés A II. világháborúban a megye 43 vasbeton szerke­zetű hídját pusztították el, köztük a dinnyési felüljá­rót és öt Nádor-csatorna-hidat [11]. A jelentősebb vasbeton hidak közül egyedül a 8. sz. úti Gaja-híd maradt épségben. Az 1945 előtt épült 3-8 m nyílású lemezhidak közül ma már csak 23 szolgálja a for­galmat. Elsők között (1946-ban) - a 7. sz. út fontossága miatt - Dinnyésnél a vasút feletti hidat építették újjá. Érdekes, hogy nem az eredeti tervek szerint épült újjá a híd, hanem az alapok felhasználásával, kétfőtartós - alaprajzban szokatlan elrendezésű ­konzolosan túlnyúló kerethidat tervezett Verő Imre. A felszerkezet lemezét középen hosszborda merevítette, keresztirányban pedig a hídtengelyre merőlegesen 8 kereszttartó épült. A híd teherbírása az 1950-ben kiadott Hídszabályzat szerint elégte­lennek minősült, több alkalommal készült statikai felülvizsgálat, erősítését azonban az 1966-ban készült szélesítéskor sem sikerült érdemben javí­tani (csökkentett „C"), ezért és állapotromlása miatt 1987-ben átépítették. Különleges egyedi alkotás volt az 1946-ban épült híd, az egyedi hídleírásban további részletek találhatók [12]. A dinnyési felüljáró elbontás előtt (Juhászné Viniczai Ágnes felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom