Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Vas- és acélhidak Az egyéb utakon az elmúlt években épült néhány öszvér szerkezetű híd a Németországból való katonai hídkészlet elemeinek felhasználásával. Ilyen híd épült a megyében Kajászó, Adony, Perkáta, Rácalmás és Soponya településeken. Ezek közül a leghosszabb a rácalmási Kis-Duna-híd. Az ESB-16 elemekből készített négynyílású hídszerkezet teljes hossza 91 méter. Soponyán REM-500 elemekből épült meg a 17 méter hosszú közúti híd a Sárvíz felett. Lovasberényben van a német hadihíd készlet. Az ESB 16 szerkezet a leggyakrabban használt szerkezet A székesfehérvári Széchenyi úti aluljáró az első építési ütemben (1931), Molnár Tibor felvétele építettek, jelenleg nyolc található a megyében. Ezek közül a két legidősebb az 1939-ben épített velencefürdői és gárdonyi. A hegesztési technológia vasúti térhódításával megjelentek hazánkban is a hegesztett kivitelű ortotrop pályalemezes szerkezetek. Ilyen korszerű, gerinclemezes, ágyazatátvezetéses híd épült a Székesfehérvár - Celldömölk vasútvonalon három helyen. A rácalmási Kis-Duna-híd ESB 16 elemekből épült, Gyukics Péter felvétele A vasútvonalakon a háború pusztításáig tíz acélhíd állt, a nagyobbak rácsos szerkezetűek (Sió és a Sárvíz felett), a kisebbek tömör gerinclemezes kialakításúak voltak. Az újjáépítéskor mindenhol új szerkezetet építettek, kivétel a Székesfehérvár - Komárom vasútvonal Gaja-patak-hídját, ahol a Tokaj - Rakamaz közötti Hosszú híd nyílását építették be. 1931-ben épült a székesfehérvári Széchenyi úti aluljáró. A műtárgy kétszeri átépítést követően ma is áll. A hidat az Egyedi hídleírások című fejezetben részletesen ismertetjük. A 7. sz. főút kiépítésekor 1939-ben épült Balatonaliga határában a közúti aluljáró felsőpályás gerinclemezes kialakítással, ami később számos magasjármű-ütközés helyszíne volt, végül 1999-ben egy baleset következtében át kellett építeni. A gyalogosközlekedés céljaira több felüljárót is Velencén gyalogos felüljáró állt, Közútkezelő 1974