Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Boltozatok A sőréd-bicskei út vértesbogiári hídja 1970-ben átépült, Hídlap 1964, Közútkezelő tervtára Az országos közutakon ma csak 16 boltozat áll, közülük 100 évnél idősebb 10, nyílásuk 2,4-4,0 m. Korát, nyílásméretét tekintve a Lovasberényben (8119 j. úton) álló Rovákja-patak-híd emelhető ki. Lovasberény Rovákja-patak-hídja napjainkban, Bíró János felvétele Etyek Sajgó-patak feletti boltozott hídja napjainkban, Bíró János felvétele Önkormányzati utakon 1974-ben 54 boltozatot vet­tek számba [19], ez az 1965 évi állományhoz képest jelentős csökkenést mutat, akkor 75 kő és tégla bol­tozat állt a tanácsi utakon [18]. A fennmaradt hídlapok fotói sok érdekes boltozat akkori (1964 körüli) létét bizonyítják Székesfehérvá­rott, Gyúrón és Ercsiben. Külön említést érdemel az Ercsiben álló boltozat, melynek zárókövén megörökítették a tervezőt és az építés idejét. Természetesen Vál boltozatai is említésre méltóak, de hosszasan lehetne még a sort folytatni [3]. Ercsi, Csokonai utcában 1869 óta álló boltozat és emléktáblája a zárókőben, Bíró János felvétele Váí címeres boltozata, Molnár István felvétele A vázlatosan ismertetett megyei boltozattörténet azt jelzi, hogy a megye igen gazdag volt boltozott kő­és téglahidakban, ám kevés maradt ezekből. A múl­ton keseregni nem sokat használ, ám tanulni kell abból, s meg kell őrizni legalább a meglévőket. Acél hullámlemez vagy vasbetoncső behúzása az elégte­lennek minősített teherbírású hidak alá nem igazán megoldás, a lőtt-betonos erősítés helyett inkább a boltozatra helyezett erősítő, egyben szigetelést hor­dozó vasbeton ív alkalmazandó. Vasbeton boltozat a 6. sz. főút 69,019 km szelvényében (épült 1951-ben), Hídlap 1964, Közútkezelő tervtára Lőtt betonnal erősített híd, Bíró János felvétele 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom