Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Boltozatok Átfogó nyilvántartás a boltozott hidakról az 1839 utáni időből sajnos nem áll rendelkezésre, ezért becses forrás az 1938-ból fennmaradt néhány állami út (6., 71., 8., 62., 81, 86., 806.) nyilvántartása és hídlapjai, melyek szerint 51 hídból 23 volt boltozat. Az építés éve sajnos nem minden hídnál szerepel, a hidak mérete, a teherbírás szempontjából fontos adat azonban igen [15], Kápolnásnyék, Verebi-patak kőboltozata 1938-ban, Hídlap, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A. 6 sz. főút 76,415 km szelvényében levő tégtaboitozat mellvéddel..., Hídlap 1938. Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A boltozott hidak számának csökkenése a gépkocsi-közlekedés és a vasbeton hídépítési alkalmazásával (a megyében 1890-től) megindult, a boltozatok száma azonban a II. világháború idején még jelentős volt. Ezt jelzi, hogy az 1944-45-ben felrobbantott 89 híd közül 29 boltozat volt [16]. A teljeskörű csoportos hídnyilvántartás 1964-ben az országos közutakon - 253 hídból 52 boltozatot tartalmaz [17]. A tanácsi utakon ebben az időben (1965) 310 hídból 75 boltozat volt [18]. A Székesfehérvár és Zámoly közötti téglaboltozat, Hídlap 1964 Közútkezelő tervtára .és napjainkban, Gyukics Péter felvétele Négy évtizede tehát Fejér megyében még 127 boltozat szolgálta a közúti közlekedést. Az egyes hidak története jórészt feltáratlan. Dr. Gáli Imre alapvető művében csak néhány hídról van szó, pedig írásához kiterjedt levéltári kutatást folytatott és sok "régi" hidat a helyszínen is megvizsgált. Baracska vasúti boltozatáról, a Martonvásár kastélyparkjában álló boltozatról már szóltam, ezenkívül Sukoró (1851ben épült) Székesfehérvár kalló malomnál lévő romos boltozatát, Vál (1850 körül) és Velence (1800 körül épült) kétnyílású és Veréb különleges kialakítású boltozatát ismertette [3]. 22 Pázmánd, Verebi vízfolyás boltozata, Hídlap, 1964. Fejér megyei Közlekedési Felügyelet