Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Egyéb hidak védelmére 10 cm vastag, kavicságyba helyezett kúpburkolat készült, 25 cm vastagságban. A felszerkezet kéttámaszú, konzolos, befogott alapú hétfőtartós keretszerkezet. A régi híd főtartóinak felhasználásával került sor a műtárgy szélesítésére. A felszerkezet szélesítését két új főtartó beépítésével oldották meg. Az új főtartók a régiekkel azonos vonalozásúak, alsó élük a régiekkel azonos magasságban van, szélességük 50 cm. Mivel a régi szélső főtartók vasalása a támaszoknál a kiemelt szegélybe fut, ezért a kiemelt szegélyt nem bontották el. Ez a tény tette szükségessé azt, hogy az új A híd teherbírását az 1995-ben végzett próbaterhelés igazolta, Agárdy Gyula felvétele főtartók lényegesen magasabban vannak. így a régi szegélyek közötti 16 cm magasságot soványbetonnal töltötték ki. A régi és új főtartók együttdolgozását úgy biztosították, hogy a kereszttartókat elbontották. Helyettük új kereszttartók épültek, keresztirányú feszítéssel. A kereszttartók utófeszítése csupán a régi és új főtartók tökéletes együttdolgozása érdekében készült. A kereszttartók feszítése 8 db 26 mm-es Dywidag-rendszerű feszítőrúddal történt. A rudak hossza 13,04 m, anyagminősége 90.60 Bm. A feszítőrudak főtartókon való átvezetését, kézierővel kibontott nyílásokon végezték. A feszítés Kékedy-féle NF csavaros feszítőberendezéssel történt. A pályalemezen háromrétegű ragasztott lemezszigetelés, 4 cm védőbeton, 5 cm aszfalt burkolat, a gyalogjárdán 2 cm öntöttaszfalt készült. A hidat kétoldalt a régi, függőleges lécosztású idomacél hídkorlátok határolják. A csapadékvizek elvezetését a kocsipálya oldalesése és a 8 db víznyelő biztosítja. A hidat 1986-ban felújították. Építtető: Közúti Igazgatóság, Veszprém. Tervező: Közúti Beruházó Vállalat (Utiber), Dakos Zoltán műszaki ellenőr. Kivitelező: Székesfehérvári Közúti Építő Vállalat. A hídon lévő burkolatot a híd félszélességű lezárása mellett felbontották. A gyalogjárdák burkolata jó állapotú volt, viszont az élvédő szögacél mellett keletkezett repedéseket gumibitumennel kellett kiönteni. A járdaszegélyek belső felületét két réteg vdw 106 jelű bevonattal látták el a sózás elleni védelem céljából. A lebontott burkolatszerkezet helyére 1 cm vastag masztix szigetelést, 2x4 cm vastag Ö-2 öntöttaszfaltot, a híd előtt és utáni szakasz marása után 4 cm vastag Ö-2 öntöttaszfaltot hordtak fel. A dilatációk két oldalán lévő 50-50 cm széles szerkezeti betont két réteg vdw 157 bevonattal látták el. A kocsipályára jutó víz elvezetésének biztosítására a burkolatot hídtengelytől jobbra-balra 3,53,5 m szélességben 2,3 %-os oldaleséssel alakították ki, míg a kocsipálya 1,15 m széles sávja változó esésű, hogy a csapadékvíz a víznyelőkhözjusson. A dilatációknál a víz elvezetésére U-65ös idomacélt építettek be a lezáró támfalba, HILTI hüvelyes felerősítéssel. A híd a környező burkolatszakaszokhoz képest magas ponton van, így ráfolyás nincsen. A híd végeinél kimosások nem voltak tapasztalhatók. A tartórácsként számított felszerkezet tényleges viselkedését próbaterheléssel igazolták [5]. Irodalom [1] Juhászné Viniczai Ágnes: Székesfehérvár útjai és hidjai, Székesfehérvár, 1997. [2] Seefehlner Gyula: A vashidak előállítása, fenntartása és biztonsága, Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleménye, 1893. [3] A 8. sz. főút korszerűsítésének tervei, iratai, Közútkezelő úttervtára, Székesfehérvár. [4] A híd tervei és iratai, Közútkezelő hídtervtára, 2006-ban átadva Székesfehérvár városnak. [5] Agárdy Gyula:A 63. sz. főúton levő Gaja-patak-híd keresztirányú együtdolgozásának vizsgálata, EMMI, 1994. 148