Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A megye adottságai

A megye adottságai éf i Az úthálózat fejlesztését az I. világháború jelentősen visszavetette, az 1895-ben megjelenő gépkocsi azonban lassan ki kényszerítette a korszerűbb vonalvezetésű és "állandó" burkolatú utak építését [29]. Az úthálózat egységes rendszerét és számozását 1934-ben alakították ki, úgy hogy egy út részben állami, illetve törvényhatósági út is volt. Magyarország főközlekedési közútvonalai, 1934, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Az 1934-ben kialakított "főközlekedési közútvonalak" a megyében az évszázados hagyományú főutak 6., 7., 8., 81., 603. (mai 62.), 62 (mai 63.), 805. (mai 811.) mellett a 621. (mai 64.), a 601. Adony-Sárkeresztúr, 602. (Adony-sárbogárdi), 611. (Cece-paksi), a 806. (Sőréd-bicskei), 811. (Bodajkzirci), 804. Baracska-alcsúti utak voltak. A Budapest-győri út ekkor még Dorog-Komárom felé haladt, a mai 1. sz. főút a 802. számot viselte. A Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-gráci út korszerű kiépítése 1934-38-ban történt meg, ekkor került a Budapest-Székesfehérvár közötti főút a Velencei-tó déli partjára, s a Kápolnásnyék-pákozdi út ekkor a 86. számot kapta. Tanulságos, hogy a mainál jóval több főút volt a megyében s ezek között több K-Ny irányú volt (601., 602., 806., 811.), melyek ma már nem főutak. Ali. világháború pusztítása, a társadalmi rend változása jelentős változást hozott az úthálózat fejlesztésében, kezelésében. Az ismét trianoni határokon , • . J& A közúthálózat kialakulása belüli területre szorult ország 1948-ban rendezte ismét a főútjait. A megyében megszűnt főút lenni a 86., 601., 602., 804., 811. sz. út. A háborús út-híd károk részbeni helyreállítása után az 1268 km-es úthálózaton a törvényhatósági utak államosításával egységes kezelésű lett a lényegében ma is meglevő országos közúthálózat [25]. Magyarország főközlekedési közútvonalai, 1948, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény 1950-ben az útfenntartást átmenetileg vállalati munkával látták el, majd 1958-ban megalakultak a közúti igazgatóságok, melyek kezdetben több megye területén látták el feladatukat. Jelentős útkorszerűsítések már korán indultak: 6. sz. út 1948-51 között (Dunaújvárosnál elkerülő szakasz, vasútvonal feletti hidakkal), 81. sz. út 1951ben új nyomvonalon, 8 új híddal, a 80. sz. út (mai 1. sz. főút) nyomvonalán 1959-61 között (a megye területén hat új híd). Ez az út tekinthető az első gyorsforgalmi útnak (autóút), mely az Ml részeként épült, ennek fenntartásáról kezdetben a területileg illetékes közúti igazgatóság gondoskodott [4, 32]. Autópálya-építés a megyében az M7-tel kezdődött, az első szakasz 1966-ban érte el (egy pályával) Martonvásárt, 1967-ben Kápolnásnyéket, 1968ban Székesfehérvárt és 1970-ben a megyehatárt [33]. 12