Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A megye adottságai

Ezzel a térképpel kapcsolatban meg kell említeni, hogy Érd, Sóskút szerepel, Dég, Enying, Lepsény viszont Veszprém megyénél van jelölve. A megye területe korábban sem volt állandó, a mai terület pedig 1950-ben alakult ki. Postaúttérkép és Ballá Antal Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye térképe tartalmaz Fejér megyei részeket, így érdeklődésre tart számot [25, 26]. A megyei vízfolyásainak rendezése érdemben a 18. században a Sárvíz és a Sió felmérésével indult (1776-tól [20, 24]. A Sárvíz rendezése társulati alapon 1816-1825 között történt meg első ízben. Székesfehérváron a csatornázás 1870-1930 között lényegében elkészült [8]. Székesfehérvár vízrendezése alapvetően megváltoztatta a város árvízi biztonságát és hídállományát is [31]. A kisebb vízfolyások közül pl. a Dinnyés-kajtori csatorna terveit Csapó Benjámin megyei mérnök készítette 1792-ben. Mindezek és a nem említett vízrendezési munkák elősegítették az úthálózat fejlődését, s ezekkel együtt új hidak épültek. Széchenyi: A magyar közlekedésügy rendezésiről, 1848-as terve Részletes úthálózati kimutatás 1848-ban készült, ebben két "Főposta és kereskedelmi út", a II. Budagráci 67 km, (17 kő és 1 fahíd) és a III. Buda-Eszéki (mai 6. sz. út) 70 km, (1 kő, 9 fahíd), továbbá két I • Wf A közúthálózat kialakulása \J mellékpostaút, a XIII. Győr-Székesfehérvár-Szekszárd (mai 81. és 63. sz. út) 99 km és a FehérvárIharosberény közti (mai 7. sz. út) 22 km hosszal szerepel [27]. Ennél részletesebb adatokat az 1867-es útállapotról készített szép térképen lehet tanulmányozni [28]. A mai 1., 6., 7., 8., 62., 63., 81., 811. sz. utak lényegében a mai nyomvonalakkal láthatók. Közülük a mai 6., 7., 8. számúak állami utak (ez a legfőbb útkategória), a többi említett út és a BozsokMezőkomárom-Tamási út országos utak voltak. (Az előbb már szóltam arról, hogy Enying és környéke 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott, mégis említésre méltónak tartottam megemlíteni ezt az utat, mert Mezőkomárom kiemelt fontosságú úton a Sión való átvezetést biztosította.) Magyarország állami és országos útjai [28] Az úthálózat 1867 utáni alakulásáról, a korábbi koroknál jóval többet tudunk alispáni jelentésekből és az egyre pontosabb és teljesebb térképekből, melyeken a "vetélytárs", a vasút is megjelenik. 1890-ben megszületett az első, igen alapos közúti törvény Baross Gábor munkája nyomán, s ez több mint 50 évig meghatározó volt az utak osztálybasorolása, fenntartása szempontjából [29]. Gönczy Pál térképe (1896) kellő részletezéssel mutatja a megye út- és vasúthálózatát, mely az ősi alapokon, ám jóval inkább már a mai hálózatra hasonlít.