Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A megye adottságai

A megye adottságai A közúthálózat kialakulása A közúthálózat kialakulása Római kori utak a megyében [5] fel, illetve egyes szerzők bizonytalannak ítélik ezen utak létét [9, 10, 11]. A rómaiak után a népvándorlás viharai sokat elpusztítottak a római utakból. A fő irányokban pl. a Duna mellett régészetileg is bizonyított, hogy hosszú szakaszokon a mai főút követi a római utat [12]. Pl. a 7. sz. főút a Velencei tó északi partján 1934 előtt, vagy a Csór-lnota felé vezető 8. sz. út is római nyomon halad, s több fontos más út is követi az akkori útirányt [8]. A honfoglalás, államalapítás a legfontosabb útcsomópontot Gorsiumtól nem nagy távolságra, mocsarak védte helyre tette át, a mai Székesfehérvár helyére, ahol királyi székhely alakult ki [8, 13, 14, 15]. A Székesfehérvár környéki úthálózatokról e könyv külön fejezetében részletesen szó van [8], így egyes utak említése elegendőnek látszik. A megye földrajzi adottságai a közúti közlekedés szempontjából jók: meghatározó vízfolyás csak a Sárvíz, a "Dunántúl kapuját" fontos utak hálózták be már a római uralom alatt. Elsősorban a Duna melletti limes út és a Sárvíz átkelő helyén Gorsium (Tác) útcsomópontja volt különösen jelentős [1, 2, 3]. A római úthálózat egyértelmű rögzítése még nem történt meg, annyi azonban biztosan állítható, hogy a legfontosabb elsőrendű főutak (mai 6., 7., és 8. sz. főutak) elődei már közel 2000 éve kialakultak, kiépültek [4, 5]. Gorsium kiemelkedő jelentőségét az ide befutó, illetve innen kiinduló utak száma (7-8) önmagában is jelzi [6, 7, 8]. Érdekes, hogy két híd (Ráckeresztúr, Mezőkomárom) római eredetét megőrizte az emlékezet, a rajtuk átvezető utak nyomvonalát azonban egyértelműen nem tárták Fejér vármegye úthálózata a 14. században [15] Megjegyzés: a Duna keleti oldalán levő megyeterület csak jelzésszerűen szerepel. 9