Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A megye adottságai

A megye adottságai A közúthálózat kialakulása A közúthálózat kialakulása Római kori utak a megyében [5] fel, illetve egyes szerzők bizonytalannak ítélik ezen utak létét [9, 10, 11]. A rómaiak után a népvándorlás viharai sokat el­pusztítottak a római utakból. A fő irányokban pl. a Du­na mellett régészetileg is bizonyított, hogy hosszú sza­kaszokon a mai főút követi a római utat [12]. Pl. a 7. sz. főút a Velencei tó északi partján 1934 előtt, vagy a Csór-lnota felé vezető 8. sz. út is római nyomon halad, s több fontos más út is követi az akkori útirányt [8]. A honfoglalás, államalapítás a legfontosabb útcso­mópontot Gorsiumtól nem nagy távolságra, mocsa­rak védte helyre tette át, a mai Székesfehérvár helyé­re, ahol királyi székhely alakult ki [8, 13, 14, 15]. A Székesfehérvár környéki úthálózatokról e könyv külön fejezetében részletesen szó van [8], így egyes utak említése elegendőnek látszik. A megye földrajzi adott­ságai a közúti közleke­dés szempontjából jók: meghatározó vízfolyás csak a Sárvíz, a "Dunán­túl kapuját" fontos utak hálózták be már a római uralom alatt. Elsősorban a Duna melletti limes út és a Sárvíz átkelő helyén Gorsium (Tác) útcsomó­pontja volt különösen je­lentős [1, 2, 3]. A római úthálózat egy­értelmű rögzítése még nem történt meg, annyi azonban biztosan állítha­tó, hogy a legfontosabb elsőrendű főutak (mai 6., 7., és 8. sz. főutak) elődei már közel 2000 éve kiala­kultak, kiépültek [4, 5]. Gorsium kiemelkedő jelentőségét az ide befu­tó, illetve innen kiinduló utak száma (7-8) önma­gában is jelzi [6, 7, 8]. Érdekes, hogy két híd (Ráckeresztúr, Mezőko­márom) római eredetét megőrizte az emlékezet, a rajtuk átvezető utak nyomvonalát azonban egyértelműen nem tárták Fejér vármegye úthálózata a 14. században [15] Megjegyzés: a Duna keleti oldalán levő megyeterület csak jelzésszerűen szerepel. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom