Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Összefoglaló, Zusammenfassung, Summary

FÜGGELÉK Gouin cég építette ezt a nevezetes hidat, melynek fennmaradtak tervei, részletes leírása az építésről. A vasútépítés 1870-ben újabb 100 m nyílású Tisza-híd építését tette szükségessé Algyőnél. E híd ártéri nyílásai ekkor még fából készültek, 1902-ben azonban ezek is végleges szerkezetűre épültek át. Nemcsak a vasútépítés, hanem a közutak fejlesztése is hidak építését igényelte, elsőként Makónál, ahol 1878-ban négynyílású Howe-rendszerű fahíd épült olyan keresztmetszeti mérettel, hogy azon a vasúti vágány átvihető volt úgy, hogy a kétféle forgalom egymástól kerítéssel el volt választva. A közös üzem 44 éven át megmaradt. Ebben az időszakban azonban már állandó hidak épültek. Szeged árvíz (1879) okozta pusztulása után nemzetközi pályázat alapján négynyílású, felsőpályás ívhíd épült a magyar Feketeházy tervei szerint, az Eiffel cég kivitelezésében, 1880-83-ban. Az igényes kivitelű híd alapozását, a vasszerkezet gyártását magyar vállalatok végezték. 1895-ben közúti, majd 1903-ban vasúti Maros-híd épült Magyarcsanádnál. Ezek voltak a megyében az első állandó hidak, melyeket magyarok terveztek és építettek. Mindkét híd sorsa viharos volt: a I. világháború után forgalmuk megszűnt, illetve minimálissá vált, olyan sérülést szenvedtek, melyet később sem állítottak helyre. Érdekesség, hogy 1956-ban mindkét hidat elbontották s más megyében három híd épült ezekkel a szerkezetekkel. 1903-ban a tranzverzális út részeként megépült Csongrád-Szentes között a közel 500 m hosszú, 120 m-es legnagyobb nyílású híd, melyet eleve úgy terveztek, hogy azon a vasúti forgalmat is átvezetik. Erre 1906-ban került sor. A rácsos híd jelentős műszaki alkotás volt, mely 1981-ig közös üzemű hídként szolgált. A vas-, illetve acél hídépítés nagy korszaka ekkor lezárult: 45 év alatt négy rácsos acél Tisza- és két Maros-híd épült, ezután a vas.:* c^í ÖSSZEFOGLALÁS beton hódított teret. 1892-ben merevbetétes átereszek épültek, majd folyami hidak alépítményében használták a vasbetont. Zielinski Szilárd, a hazai vasbeton hídépítés megalapozója több karcsú vasbeton hidat tervezett a megyében. 1910-ben a mai 5. sz. főút szegedi szakaszán különszintű műtárgy épült merev betétes vasbeton felszerkezettel. Az országos közúthálózaton ma a megyében 82 éves a legidősebb vasbeton lemezhíd. Igazi tömeges építés 1925-35 között volt. Ekkor vízrendezési munkák során háromnyílású, gazdaságos vasbetonhidak épültek dr. Sabathiel Richárd tervei szerint. Az országos közutakon ezekből már csak 4 híd áll, az önkormányzatok kezelésében azonban még számos van. 1935ben a Budapest-Szeged közötti (London-isztambuli) főúton érdekes vasút feletti műtárgy épült. A vasbeton térhódítása idején, a Maroson építendő hidak esetében is felmerült vasbetonszerkezet építése, végül azonban 1925ben, illetve 1926-ban mind a vasúti, mind a közúti híd rácsos, Gerber-csuklós szerkezetként épült karbonacélból dr. Kossalka János egyetemi tanár, illetve Szikszay Gerő tervei szerint. 1944. szeptemberében, október elején a II. világháború során minden folyami híd a megyében légitámadás, illetve robbantás áldozatává vált. Hét kisebb műtárgy is elpusztult. Óriási feladat volt a Tisza-hidak újjáépítése. Algyőn mind a 100 m-es meder-, mind az összes ártéri nyílást felrobbantották, s a forgalom megindításához 30 m-es mélységből kellett kiemelni és kiegészíteni a medernyílás ép részét, s darabokból pótlásokkal kellett az ártéri nyílásokat újjáépíteni. A Csongrád-Szentes közötti Tisza-hídnál a medernyílást új pillér beépítésével két kisebb nyílásra kellett osztani, így egy hadihíddal és egy használaton kívüli vasúti rácsos szerkezettel oldották meg a nagy nyílás újjáépítését. Mindkét hidat 1946 végére helyreállították. Talán jelez valami a munka nagyságából, hogy 3,7 millió munkaórát kellett e hidak újjáépítésé203