Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK SZEGED ELSŐ TISZA-HÍDJA Az egyedi kialakítású pillérek (Feketeház) helyezték a műszereket és utána a hidat megterhelték 8000 kg/fm egyenletesen megoszló terheléssel. Az észlelt lehajlások értékeit használta Kossalka János számításai alapjául. Bár Kossalka a hőhatások további megfigyelése alapján javasolta a híd további rendszeres vizsgálatát, erre mégsem került sor. A vasút forgalomkorlátozást rendelt el, ami abban nyilvánult meg, hogy a hídon egyszerre csak egy vonat haladhatott át. A híd tehát változatlan alakjában szolgálta tovább a vasúti forgalmat, a XX. század első két évtizedében. Fontos szerepe volt a hídnak Szeged újjáépítése során, a közutak feltöltéséhez vasúti szerelvények szállították a földanyagot [4]. A trianoni békeszerződés Magyarország határát közvetlenül Szegedtől és Makótól délre vonta meg. A temesvári vonalon a forgalom megszűnt, egyedül a határ által nem érintett makói vonalon maradt meg a vasúti közlekedés. A Tisza-híd forgalma az addiginak tört részére zsugorodott, ami fölöslegessé tette a kettős vágányú pályát. A hídszerkezet kímélése érdekében ezért a forgalmat egyvágányúvá alakították át. Ezzel az elrendezéssel működött a híd a második világháború végén bekövetkezett légitámadásokig [3]. A vasszerkezet az árvizeknek is ellenállt (Somogyi Könyvtár) Az első légitámadás 1944. júliusában érte a hidat és még nem okozott jelentős károkat. A második egy hónappal később augusztus 24én már több kárt csinált, de még lehetővé tette a vasúti forgalomnak korlátozásokkal való fenntartását. A harmadik, szeptember 3-i légitámadás során a bombák beszakították az egyik medernyílás áthidaló szerkezetét, amely a folyóba zuhant és alátámasztó pillérét is magával rántotta. A 95