Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye hídállománya

A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA HIDAK A MŰVÉSZETBEN HIDAK A MŰVÉSZETBEN A hidak fontos és jellegzetes alkotások, természetes, hogy a művészetek sok ágában megjelennek. A hajóhíd egy kevéssé ismert rajzon (1872.) (Móra Ferenc Múzeum) A szegedi hajóhíd (1686-tól közel 200 éven állt szolgálatban) több mérnöki forrásban szerepel, művészi megörökítéséről 1828-tól tudunk, amikor Joó János megrajzolta a városképben oly fontos közlekedési létesítményt, a szegedi ácsok-faragók munkáját [1]. Joó Ferenc készített rajzos „figyelmeztető'" táblákat a hídra - nemcsak szöveggel, hanem rajzzal - melyek a pipázás és a sebes hajtás tilalmára figyelmeztettek nagyon plasztikusan. Kár, hogy nem maradt ránk ezekről másolat [2]. A hidakon, egyes hidak mellett a 1819. században gyakran elhelyezték Nepomuki Szent János, a hídépítők védőszentjének szobrát. Sajnálatos, hogy a 20. században gyakran megrongálták ezeket a szobrokat, ezért templomkertben vagy más nem szemelőtt lévő helyen kellett felállítani. Előfordult nem is egy esetben, hogy újra kellett faragni ezeket a szobrokat. Ma a megyében: Szegváron a Kurca hídfőjénél, Csongrádon a pontonFényképet pótol Rohbock műve a vasúti hídról (Ganz-MÁVAG archívum) 81