Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI Csongrád megyének a vízjárás tekintetében egészen különleges helyzete van. Itt gyűlik össze mindaz a víztömeg, mely a vízgyűjtő területről lefolyik. A Kárpát-medence egész keleti felét kitevő, a Duna-Tisza-közi hátságtól a keleti Kárpátok láncáig terjedő területen bőven fordulnak elő szélsőséges csapadékviszonyok, melyeknek következményei fokozottan jelentkeznek ott, ahol a vizek összegyűlnek. Alapvetően ez a természetadta helyzet az oka annak, hogy a Tisza völgyében olykor pusztító árvizek nehezítik meg az itt élő népek sorsát. FÖLDRAJZI ÉS VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK eret magába vett. Kiágazását a Körösből ma már zsilip szabályozza. A megyét behálózó számos vízfolyás csupán időszakos, nyáron többnyire kiszárad, vizeit eredetileg a Tisza és a Körösök árvizei, kiöntései, továbbá az eső és itt-ott a magas talajvíz táplálta. Ezekben az erekben a víz sík terület lévén - nem tudott lefolyni, helyette kisebb mélyedésekben összegyűlt, tavakká alakult és hatalmas területeket elöntve mocsarakat, lápokat, zsombékosokat, sekélyvizű tavakat alkotott. A mellékvizeket összegyűjtő Tisza az alföldi folyókat jellemző módon, számos kanyarulatot ír le, mielőtt elhagyja az ország és a megye területét. A Tisza szabályozása során, a 19. század folyamán sok átvágást alakítottak ki, melyek közül néhány Csongrád megye területén létesült. Az átvágások helyét a számos „holt ág" mutatja. Az átvágások hatására a folyómedre kimélyült, vizének mélysége a sodorvonalban mindenütt meghaladja az 1,6 métert még alacsony vízállásnál is. Esése kilométerenként 1-3 cm, ami nagyon kevés, minek folytán folyása igen lassú. Vízállásának magas értékei május végétől július közepéig tartanak, kiöntések valószínűsége ez idő tájt a legnagyobb. Jegesedése viszonylag korán kezdődik, a jég korán beáll, de már március elején bomlik és nem okoz bajt [2]. A Tiszának Csongrád megyébe eső szakaszába két jelentős mellékfolyó torkollik, a Hármas-Körös és a Maros. Mindkettő Erdélyben ered. Jelentősnek számít ezen felül a Kurca ér, mely tulajdonképpen nem is önálló folyó, hanem a Körösből kiágazó Köröság, mely jóval a Körös-torkolat alatt folyt a Tiszába, miután több A megye vízfolyásai 7