Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

A vasbeton alkalmazásáról a legelső adat 1892-ből való, mégpedig a Wünsch rendszer szerint épített öt átereszről, melyet a Makói ÁÉH építtetett [1]. Dr. Zielinski Szilárd, a vasbeton hídépítés hazai legfőbb szorgalmazója Szegeden 1903ban megtervezte a zseniális szerkezetű Bertalan emlékművet és a jövőre 100 éves monumentális víztornyot [2] s hidakat is tervezett a megye akkori területén pl. a Szeged-temesvári útra. A rendkívül karcsú, bordás keretláb jellegzetes korabeli kialakítás. már a 20. század legelején a megyében több helven, ezek közül ma legidősebbként az 1920-ban Csongrádon (4513. j. út 12,256 km) épült 5,4 m nyílású lemezhíd példázza az akkori vasbeton hídépítést [7, 8]. A vasbetont alkalmazta 1908-ban Zielinski a makói Maros-híd faszerkezetű pilléreinek kiváltására, jórészt ennek köszönhető, hogy a fa felszerkezetű fafelszerkezet 48 éven át szolgálhatta a forgalmat [4, 5]. A Budapest-szegedi úton Szeged belterületén a vasúttal való keresztezésben 1910-ben, a vasúttársaság acéltartóbetétes (10,3 m nyílású) különszintű műtárgyat épített [6]. Biztosan épültek vasbeton lemezhidak A Zielinski-irodában készült terv, 1912. (Közlekedési Múzeum) A makói Maros-híd héjszerkezetű pillérterve (1908) (Közútkezelő Tervtára) A hazai hídépítésben és Csongrád megye-