Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Köszöntő (Basa Zoltán)

KÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! Őszinte tisztelettel köszöntöm a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht nevében a könyv olvasóját abból az alkalomból, hogy a 44. Hídmernöki Konferencia házigazdái lehetünk. Számunkra ez igen nagy megtiszteltetés, de ugyanakkor igen nagy felelősség is, hiszen megyénk hídállományának teljes körű bemutatására nem vállalkozhattunk. A válogatásnál igyekeztünk a széles érdeklődésű olvasói kör minden tagjának az ízlésvilágát kielégíteni. Bízom benne, hogy az egyes fejezetek olvasása után megfelelő kép fog kialakulni megyénk zaklatott múltjáról, változó határairól és nem utolsó sorban változó székhelyeiről. A mai Csongrád megye városai közül Csongrád, Szentes, Szegvár, Hódmezővásárhely és Makó is töltött be megyeszékhelyi státuszt a jelenleg is e rangot betöltő Szegeddel együtt. A táj az ország legmélyebben fekvő területe, folyókkal szabdaltán és árvizektől veszélyeztetve. Nem csoda tehát, hogy évszázadokkal ezelőtt - kiépített utak és vasutak hiányában - a vízi közlekedés volt jellemző az itt élőkre. Ezúton is megköszönöm dr. Tóth Ernő, Jójárt János, dr. Gáli Imre és Hajós Bence urak lelkiismeretes, fáradhatatlan munkáját az eredeti dokumentumok felkutatásában, az egyes fejezetek megírásában és szerkesztésében. Külön köszönöm a megyei levéltárak és a megyei múzeumok készséges és segítő közreműködését. Remélem, hogy a munkájuk eredményét jelentő könyv olvasását követően és a konferencia előadásait meghallgatva az érintettek megismerik és megszeretik a tájat, az itt élőket és a fellelhető emlékeket. Szeged, 2003. júliusában Basa Zoltán ügyvezető igazgató A szegedi Belvárosi Tisza-híd hajnalban (Jójárt János felvétele) 4