Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI A vasszerkezet szerelését a Magyar Államvasutak Gépgyára végezte [4]. 1935-ben a közúti forgalmat is átvezették a hídon, így üzemelt 1944-ig, amikor áldozatul esett a háborús pusztításnak. Közúti Tisza-híd az 1879-es rettenetes árvíz után épült. Bár már 1843-ban lánchíd terv is készült, anyagi forrás hiánya miatt 1880-ig kellett várni, amikor kiírták a pályázati feltételeket: a medernyílás kívánatos mérete 110-120 m, lehet 128-138 m, teherbírás, esztétikai követelmények [5]. Ismert és az egyedi hídleírásban részletesen szerepel, hogy G. Eiffelnek az a pályaműve nyert, melyet Feketeházy János készített. ÉÜÉ VAS- ÉS ACÉLHIDAK tézkedéseket kellett tenni. 1944-ben a medernyílást felrobbantották, s a mellette lévő nyílás is tönkrement. Ám a 120 éves hídszerkezet három hidunkban (Szeghalom, Ráckeve, Marcaltő) ma is él, hirdetve a hazai hídépítés dicső múltját [7], A nagykorúvá vált hazai hídépítés A 20. század fordulójára már kialakult az acélhídgyártás minden feltétele, s kiváló tervezők, kivitelezők dolgoztak hazánkban. Az algyői vasúti Tisza-híd átépítése 1902-ben ennek bizonyítéka. Magyarcsanád határában két, hasonló kialakítású, szegmens alakú rácsos acélhíd épült: 1895-ben a közúti, 1903-ban pedig a vasúti forgalom számára [8, 9]. A magyarcsanádi közúti híd építése előremutató volt, hisz a közelben (1878 óta) lévő faszerkezetű makói Maros-híddal szemben „állandó" pillérekkel (kő, beton) és acélanyagú felszerkezettel épült. Mindkét híd értelmetlen pusztítás, illetve baleset áldozata lett (részletek az egyedi hídleírásokban). Napjainkig megmaradt a 19-20. század fordulóján épült két híd egy-egy nyílása Szolnokon, Zagyvarékason, Sajóecsegen [10]. Az 1883-ban elkészült a Feketeházy-Eiffel-féle Tisza-híd (MÁVAG Archívum) A négynyílású felsőpályás, rácsos ívhíd rendkívül könnyed, „csipkeszerű" volt. Mindegyik nyílásban négy főtartó volt, egymástól 2,75 m-re. A 66-110 m nyílású ívek nyílmagassága 5,3-8,9 m, szerkezeti magassága középen 1,0-1,5 m, a csuklóknál 2,0-2,5 m volt. A Resicai Gépgyárban készült vasszerkezet tömege 1535 t volt, folyóméterenként - a nyílásmérettől függően - 3,1-4,7 t [6]. A vasszerkezetet 1928-ban megerősítették, 1942-ben pillérmozgás miatt különleges inTeljesen új, impozáns híd épült Csongrád-Szentes között 1901-03 között. A kilenc nyílású, 420 m hosszú híd az első tranzverzális út részeként úgy épült meg, hogy azon később (1906-ban) a vasúti forgalmat is átvezethették. Medernyílása és a mellette lévő két nyílás íves alsó övű, csonka szegmens (sarlóalakú) volt. A medernyílás támaszköze (118,7 m) építésekor és később is a legnagyobb nyílású, vasúti forgalmat is viselő hidunk volt [11]. A hullámtér feletti nyílások párhuzamos övű rácsos szerkezetek voltak. Érdekes, hogy 47