Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

FAHIDAK A MEGYÉBEN A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI Szegeden a hajóhíd helyett „állandó híd" építését már 1781-ben szorgalmazta Vedres István [7]. 1842-ben a hajóhíd gazdag bérlője, Zsótér János húsz évi hídvám bevétel fejében a híd építését vállalta. A kijelölt szakbizottság előrelátóan rögzítette, hogy faszerkezetű nem lehet a híd. Anyagi kötöttségek miatt azonban 1843-ban mégis ilyen terv készült, ám ezt a Kamara nem fogadta el és 1844-ben Fest Vilmos lánchíd tervet készített! Ám nem valósult meg ez a szép terv sem, ugyanúgy, ahogy az 1855-ös nagy árvíz után készített fahídterv sem [8]. Kisebb-nagyobb fahidak építéséről a 19. században már sok forrás maradt fenn pl. 1850-ben és 1879-ben Szatymaz környékén több „dobogó" épült, az utóbbi évben épült fahidak építőjét név szerint is ismerjük: Regdon Mihály [17]. A Százlábú híd sorsáról is több mindent lehet tudni, mintegy 100 évig szolgálta a közlekedést, erről az egyedi hídleírásban számolunk be. 1846-ban Bodoki Henter Károly Békés megyei mérnök feszítőműves Tiszahíd tervet készített a Bődi révhez. A gyönyörű terv nem valósult meg, ám jól mutatja, milyen fejlett volt a hazai mérnöki munka [18]. Csanádi rév ártéri hídjainak rajza, 1839. Mátéffy Pál (Csongrád Megyei Levéltár) Szeged vasúti hídja építéséhez készült fahíd terve (Közlekedési Múzeum A vasútépítés Szegedet igen korán érintette, ám bölcs előrelátással nem faszerkezetű Tisza-híd építését határozták el, mégis épült egy érdekes - emelhető hídrésszel is ellátott - faszerkezetű munkahíd, mely az építés kiszolgálásán kívül ideiglenesen (1857-58) a vasúti forgalom lebonyolítását is lehetővé tette [19]. 1858-ban Kocsis Pál, Szentes főmérnöke nyolc nyílású Tisza-ártéri fahidat terve34 Vertics József fahídtervei a Szeged-Aradi útra, 1796. (Magyar Országos Levéltár)