Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Összefoglaló, Zusammenfassung, Summary

re fordítani. A szegedi közúti Tisza-híd két nyílása pusztult el, mégsem lehetett a másik kettőt megtartani, mivel a mederpillér állékonysága különböző okokból már 1942-ben kritikussá vált, így új nyílásbeosztással, a medernyílásban 147 m nyílású Langer-tartós ívszerkezet épült, az ártéri nyílások pedig folytatólagos gerendaszerkezetek lettek. Az épen marad két nyílás vasszerkezetéből négy alsópályás hidat építettek az országban. A II. világháború után szinte kizárólag csak kisebb vasbeton hidak épültek, 1960-tól előregyártott felszerkezetekkel. Nagyütemű hídkorszerűsítés 1970-ben indult új Marosés Tisza-hidak építésével. 1974-ben készült el a makói Maros-híd korszerűsítése ferde rudakkal merevített, háromnyílású öszvérszerkezettel, majd ugyanabban az évben Algyőnél új közúti Tisza-hidat adtak át a forgalomnak. A háromnyílású mederhíd változó magasságú acélszerkezet, feszített vasbeton pályalemezzel, az ártéri hidak pedig hat-, illetve négynyílású, helyszínen előregyártott gerendás felszerkezetűek. A 24,8 m-es gerendák szeletelt kialakításúak, utófeszített kapcsolattal. 1976-ban Algyőn az ekkor már csak vasúti forgalmat viselő Tisza-híd ártéri nyílásait folytatólagos rácsos szerkezetté építették át. A medernyílást már 1960-ban új rácsos szerkezettel cserélték ki. 1979-ben elkészült a második szegedi közúti Tisza-híd, mely hazánk legnagyobb hídja az országos közúthálózaton. A 19 nyílású híd legnagyobb szabadnyílása 144 m, felülete 15 ezer m

2

. Természetesen ez a híd is, mint az 1970 óta építettek, hegesztett kapcsolatú. Szeged második közúti Tisza-hídja acélpályalemezes kialakítású. A változó magasságú acél gerendahíd négynyílású. Az acélhídépítés következő nagy létesítménye a Csongrád-Szentes közötti - most már csak vasúti forgalmú - Tisza-híd teljes átépítése volt. Az 1903-ban épült pillérek mellé, új SoilFÜGGELÉK Mec fúrt cölöp alapozású pillérek épültek, eltávolították az 1946-ban szükségként épített mederpillért. Új nyílásbeosztású háromnyílású rácsos mederszerkezetet és felsőpályás gerinclemezes ártéri hídrészt építettek. A hegesztett hídszerkezet betolásához első ízben alkalmaztak teflonlemezeket. Hét év alatt négy új Tisza- és egy Maroshíd épült a legkorszerűbb megoldásokkal. A vasbetonépítésben is termékeny volt az 1974 utáni időszak. Az előzőkben röviden említett acélszerkezetek mellett a makói Maros-hídnál egy 112 m-es és egy 72 m-es vasbeton ártéri híd épült. A szegedi új közúti Tisza-híd feljáró hidjai kilenc, illetve hatnyílású, 236, illetve 152 m hosszú, íves alaprajzú EHGT tartós szerkezetek. 1981-ben megépült hazánk első feszített vasbeton Tisza-hídja Csongrád és Szentes között, szabadbetonozásos technológiával. A szekrény keresztmetszetű, háromnyílású mederhíd középső nyílása építésekor hazánkban a legnagyobb (90 m) volt, az ártéri hídrészek itt is előregyártott hídgerendás kialakításúak. Jelentős vasbeton műtárgy az 5. sz. főút korszerűsítése során épült új közúti felüljáró Szegeden, mely nyolcnyílású, 161 m hosszú, a vasútvonal felett utófeszített, a többi nyílásban előregyártott hídgerendás. A megye országos közútjain 75 híd van, ez országosan a legkevesebb, ám a hidak mérete, felülete, elsősorban a Tisza-hidak miatt jelentős. Az önkormányzatok kezelésében 113 híd van. A szegedi belvárosi Tisza-híd 1996 óta a város kezelésében van, az állomány többi hídja kis vagy közepes, jellemzően vasbeton híd. Vasúti híd 57 van: két Tisza- egy Maros-híd és két közel 150 éves boltozat. Az utóbbi évtizedekben készült jelentős 204 ÖSSZEFOGLALÁS