Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK JMT, , A felszerkezet jelentős része 20 m-es, 90 cm magas, EHGE jelű, gyártóműben előregyár­tott, előrefeszített, I-szelvényű vasbeton híd­gerendákból /szorosan egymás mellé helyez­ve/ és tetejükön 20 cm vastag, együttdolgoz­tató helyszíni monolit vb. lemez felhordásá­val készült. A vasűti vágányok feletti 23,8 m­es legnagyobb szabadnyílást és egy trapéz alaprajzú nyílást a helyszínen készített mo­nolit vasbeton, takaréküreges, utófeszített, 118 cm magas szerkezettel hidaltak át [5]. A felszerkezet gerendái (Hídépítő Rt. Tervtára) Ezen teherhordó részekre került a szigete­lés, a védőbeton és az aszfaltbeton. A négy forgalmi sávos kocsipálya mellett mindkét oldalon szegéllyel kiemelt, acél szalagkorlát­tal elválasztott gyalogjárda épült. Építéstechnológiai érdekesség, hogy az előregyártott vasbeton hídgerendákat Buda­pestről vasúton szállították a szegedi teher­pályaudvarra és a tőle kb. 4 km-re lévő építé­si munkahelyre nem közúti fuvareszközzel, hanem az akkor még meglévő városi villa­mosvasúti vágányrendszeren szállították el [6]. Azóta már régen megszűnt a városi villa­mos vasút hálózatának a teherpályaudvari szakasza. Ez a szállítás mintegy hattyúdala volt üzemének. Ennek a szállítási módnak előnye, hogy a villamos személyüzemi időszakán kívül éjszaka végezték. A közúti szállítás külön nehézségekkel lett volna terhes amiatt, hogy az utak építési munkálatai párhuzamosan folytak és a felüljáróhoz vezető szakaszon csatornaépítés volt, valamint a felüljáró épí­SZEGED-RÓKUS, IZABELLA HÍD tési munkaterülete is meglehetősen szűk tér­re korlátozódott, ráadásul a hídépítés teljes ideje alatt fenntartandó villamos-remizi for­galmi vágány úgyis a munkaterületen volt. A híd- és útépítés összehangoltságához fel­tétlen együttműködés volt szükséges. Az út­építők oldaláról jeleskedő személy az Utiber­től dr. Franki Sándor, a tervező Uvatervtől Lávay Ervin volt. A jelentős vasbeton támfal megépítésével, csatorna kapcsolatokkal együtt a korszerűsítési költség 78 MFt volt. Támfal-keresztmetszetek (Hargitai Jenő rajza) Különféle adottságok és okok miatt a me­gye szűkölködik nyomvonalas létesítmény keresztezések korszerű, különszintű létesít­ményeiben. Ily feladatokat ellátó objektuma­ink kicsiny csokra időrendben: A Cegléd-Szeged-Temesvár vasútvonal Tisza-folyó keresztezésénél, a város felőli ol­dali feljárójának a mederhídhoz csatlakozó szakaszán hétnyílású boltozatos műtárgy volt, 1858-1945 között, melynek környezete a vá­ros iparnegyedeként funkcionált. A Cegléd-Szeged-Temesvár vasútvonal szegedi személypályaudvara mindkét végé­nél van egy-egy, a vasúti töltés alatt átveze­tő, félkör szelvényű tégla boltozatos, eredeti, a vasútkiépítéssel azonos időpontban ké­szült és ma is üzemelő műtárgy. Ezek a te­herpályaudvarhoz vezető közúti kapcsolato­kat szolgálják ki ma is (Máglya utcai és Ga­lamb u.-Fővám köz). A Cegléd-Szeged-Temesvár és az Alföld­Fiume vasút vonalak 1870-1920 között léte­zett keresztezése, Szeged város délnyugati térségében. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom